Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2018.11.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Nem ritka az az eset, hogy mire oda érnénk, hogy felmenőnktől örököljünk valamit, az örökségnek már se híre, se hamva, netán sajnos sosem volt ilyen, vagy az okos örökhagyó még életében, jó előre minden vagyonelemet levett a nevéről. Felmenőm adósságának majd én fogom meginni a levét? Ez azért nem ilyen egyszerű! Mutatjuk a megoldást a problémás helyzetre.
Mielőtt belevágnánk, nem árt tisztázni néhány fogalmat.
Az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva bekövetkezik az öröklés, azaz az örökösnek nem kell külön elfogadnia az örökséget, az a halál pillanatában átszáll rá. A hagyatéki eljárás – javarészt – csupán megállapítja azt az öröklési/vagyoni helyzetet, amely az örökhagyó halálával kialakult.
Az örökség nem csak vagyonelemekből (aktívákból) áll, hanem tartozásokból (passzívákból) is. Amennyiben örökösi pozícióba kerülünk, nem válogathatunk kényünk-kedvünk szerint, hogy csak a vagyonelemeket kérjük belőle, és a tartozásokat pedig köszönjük szépen, nem; azt teljes egészében kapjuk meg. Mazsolázni nem lehet.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
De mi van akkor, ha az örökség túlnyomó részben csak tartozásból áll? Megfizetünk az örökhagyó könnyelműségéért?
Amennyiben azt látjuk, hogy túlnyomó részben tartozásokból áll az örökség, nem kell megijedni. Ekkor egész egyszerűen érdemes egyoldalú nyilatkozattal, a hagyatéki tárgyaláson visszautasítani az örökséget. Figyelem! Ahogy említettem, nincs mód arra, hogy ilyenkor kiválasszuk, hogy nekünk csak egy-egy vagyontárgy kell az örökségből, hanem ilyenkor a visszautasítás joga a teljes örökségre vonatkozik.
Ha az örökség visszautasításának jogával mégsem élünk, akkor is tudni kell továbbá, hogy az örökös alapvetően a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Azaz, ha például örököltünk egy ingatlant, akkor legfeljebb erre az ingatlanra lehet velünk szemben eljárást folytatni. Ha maga a tárgy már nincs meg, akkor az örökös a hagyaték erejéig felel a tartozásokért. Azaz, ha az örökölt ingatlant értékesítettük, akkor a vételárral felelünk.
Leegyszerűsítve tehát a „félelem konyhanyelvére”: amennyiben „csak” 500 000 forint értékű vagyonelem található a hagyatékban, nem követelhetnek rajtam 20 000 000 forintot, ez esetben csak 500 000 forint erejéig fogok felelni, ha előtte nem utasítottam vissza az örökséget.
Összességében elmondható, hogy amennyiben az örökséggel kapcsolatban az a helyzet áll elő, hogy nagyobb részben tartozásokból áll, érdemes megfontolni annak visszautasítását.
Ha további kérdése merülne fel, forduljon irodánkhoz bizalommal! Készséggel állunk rendelkezésére.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.