Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.
A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi jogi, hanem bármilyen más – például dologi jogi, öröklési jogi, kártérítési – viszonyaikat is rendezhetik. Sőt, egyezséggel a felek deliktuális kártérítési jogviszonyukat is rendezhetik, és az elszámolás során egyezséget köthetnek akkor is, ha a jogszabály (például a társaságba be nem lépett szövetkezeti tagokkal) elszámolási kötelezettséget ír elő.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
![](https://jogado.hu/wp-content/uploads/2018/10/news-1644696_1280.png)
Az egyezség hatálya általában az egyezséget kötő felekre terjed ki, lehetnek azonban olyan helyzetek, amelyekben az egyezség hatálya harmadik személyekre is vonatkozik. Elvi határozatban mondta ki például a Legfelsőbb Bíróság, hogy a biztosító és a károsult egyezsége kihat a károkozóra, mert ugyanazon káresemény miatt újabb kárköveteléssel vele szemben a károsult nem léphet fel.
A szabályozáson a jelenlegi Ptk. érdemben annyit változtat, hogy az egyezségkötés fogalmi elemeként szolgáló kölcsönös engedés feltételén enyhít, így egyezségnek minősül az is, amikor a megegyezés úgy jön létre, hogy csak az egyik fél enged eredeti követeléséből.
Ezzel az anyagi jogi egyezség közelebb került a perbeli (eljárásjogi) egyezséghez. Az új Ptk. előtt ugyanis ez volt az anyagi jogi és a perbeli egyezség közötti különbség: a polgári jog által szabályozott egyezségtől eltérően a perbeli egyezségnek a Pp. szerint nem feltétele az, hogy a felek kölcsönösen engedjenek egymásnak.
Továbbra is fogalmi eleme viszont az anyagi jogi egyezségnek, hogy a felek között vitás (bizonytalan) követelés rendezésére kerül sor a követelések módosításával.
Az új szabályozás alapján az egyezség nehezebben lesz megkülönböztethető a szerződés felek általi értelmezésétől vagy módosításától. Az elhatárolási problémákat az egyezségi megállapodás pontos megfogalmazásával lehet elkerülni.
Az anyagi jogi egyezség legfontosabb joghatása a Ptk. szerint az, hogy annak érvényességét nem érinti a felek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.
A Legfelsőbb Bíróság korábban elvi határozatban mondta ki, hogy a felek közötti peren kívüli jogvitát lezáró egyezség a vitatott tények tekintetében utóbb tévedés címén sem támadható meg. A vitatott tényekre vonatkozóan a bíróság bizonyítást nem folytathat le, és a bizonyítékok mérlegelésével a jogvitát nem döntheti el.
Az egyezséget tehát nem lehet megtámadni, és nem dől meg, ha utóbb rendelkezésre álló bizonyítékokkal a vita eldönthető, illetve a bizonytalanság eloszlatható volna. A bírói gyakorlat szerint nem támadható meg az egyezség feltűnő értékaránytalanság jogcímén sem.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.