Az önálló zálogjog körében hozott döntést a Kúria (2/2021 PJE)

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2021.04.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa 2/2021. polgári jogegységi határozatában rögzítette: „Biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.”

Korábban a Kúria több ügyben is úgy foglalt állást, hogy az önálló zálogjog nem járulékos jellegű, nem szükséges, hogy valamely alapügylethez kapcsolódjon, az ilyen zálogkötelezettség nem járulékos mellékkötelezettség, hanem maga a főkötelezettség. A Kúria az önálló zálogjogot akkor sem tekintette járulékos jellegű mellékkötelezettségnek, ha kölcsönszerződés biztosítására alapították, jogi sorsa ugyanis nem függ a biztosított követelés sorsától. Ebből eredően a zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból származó jogait és kifogásait kizárólag az önálló zálogjog közvetlen megszerzőjével (eredeti jogosultjával) szemben vagy annak olyan jogutódjával szemben érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte vagy a szerzéskor az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.

A jogegységi eljárást indítványozó tanács álláspontja szerint az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása esetén az eredeti zálogjogosult (a zálogjog közvetlen megszerzője), valamint az rPtk. 269. § (3) bekezdés kifejezett rendelkezésének megfelelően az ott meghatározott személyek a zálogszerződésből eredő jogaikat az alapügyletre tekintettel csak a biztosított követelés érvényesítése érdekében, annak erejéig, elszámolási kötelezettség mellett gyakorolhatják. Velük szemben ugyanis a zálogkötelezett érvényesítheti az alapjogviszonyból eredő jogait és kifogásait, így hivatkozhat például az alapul szolgáló jogviszony létre nem jöttére vagy érvénytelenségére, illetve arra, hogy az alapügylet alapján fennálló követelés kisebb annál az összegnél, amelynek biztosítására az önálló zálogjogot alapították. Az önálló zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódjával szemben, ha az önálló zálogjogot a jogutód nem ingyenesen szerezte, ezek a jogok és kifogások az rPtk. 269. § (3) bekezdése értelmében akkor érvényesíthetők, ha legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékául alapították.

A jogegységi tanács is rögzítette, hogy az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítás esetén sem járulékos kötelezettség, jogi sorsa nem függ a biztosított követelés jogi sorsától, az alapügylet érvénytelensége például nem teszi magát a zálogszerződést is érvénytelenné. A biztosítéki célból fakadó következmények azonban a felek jogviszonyának részévé válnak, a jogosult tehát a dologi jogosultságait csak a biztosítéki célból fakadó korlátokkal, a zálogjoggal biztosított követelés érvényesítése érdekében gyakorolhatja.

Mivel azonban a felek szerződése kapcsolja össze a zálogjogot és a biztosított követelést, a zálogjogosult kielégítési jogának a biztosítéki célból fakadó korlátozása csak a zálogjog közvetlen megszerzőjével (az eredeti zálogjogosulttal), valamint az rPtk. 269. § (3) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján a zálogjog közvetlen megszerzőjének olyan jogutódjával szemben érvényesülhet, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte.

Ha a jogutód tudott arról, hogy az önálló zálogjogot valamely más szerződés, például kölcsönszerződés biztosítékául alapították, tehát a zálogjog megszerzésekor legalább az alapul szolgáló jogviszony létéről tudomása volt, akkor – az rPtk. 4. § (4) bekezdésére figyelemmel – elvárható volt tőle, hogy tájékozódjon az alapügylet tartalmáról, annak az önálló zálogjog érvényesíthetőségét befolyásoló kikötéseiről. Az ilyen jogutódot ezért úgy kell tekinteni, hogy a szerzéskor az alapjogviszony ismeretében volt.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.