Becsületsértés a gyakorlatban

Szerző(k): Dr. Fehér Attila LL. M. | 2021.03.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Amióta az internet hozzáférhető a szélesebb rétegek számára is, azóta létezik az internetes trollkodás, veszekedés és beszólogatás jelensége is. Ezt a tendenciát pedig csak megerősítette a social media térnyerése: mindenkinek van véleménye, senki nem rejti véka alá, de persze más véleményét már kevéssé szeretjük.

Néha egy-egy hevesebb vita (lehetőleg politikai témában, de a témák száma szinte végtelen) során a vérmesebbek hamar eljutnak a mindent vivő érveléshez: a másik kommentelőt, édesanyát, leánytestvérét megfelelő jelzőkkel illetik, esetleg a másik kommentelő vélt származását, szexuális beállítottságát vulgáris kifejezésekkel próbálják lefesteni.

És már itt is vagyunk: nem is olyan nehéz belefutni egy becsületsértésbe, ha az ember nagyon beleéli magát a vitába.

De mi is az a becsületsértés?

A Btk. 227. § (1) bekezdése alapján, aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül (rágalmazás) mással szemben

1. a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbizatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
2. b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szóbeli becsületsértés elkövetési magatartása – a rágalmazás esetén kívül, ami ugye tényállítás – mással szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, vagy egyéb ilyen cselekmény elkövetése.

A becsület csorbítására alkalmas kifejezés minden olyan gyalázkodó, becsmérlő jellegű kifejezés, amely az emberi méltóságot, az önbecsülését sérti. A kifejezés lehet durva, kifejezetten gyalázkodó jellegű, de lehet enyhébb formájú (pl. gúny, kifigurázó megszégyenítés) is, amennyiben a társadalomban szokásos érintkezési formák minimumszintjének sem felel meg.

Egy internetes huszárkodás során nem is olyan nehéz belecsúszni ebbe, ugye? A nagy nyilvánosság könnyen megvan, onnantól már csak az kell, hogy a magyar nyelv erősebb eszköztárát vegye elő az ember, és kész is van a becsületsértés tényállása.

Emberünk nyugodtan megy aludni, jól megmondta a magáét annak a szőröstalpú kockaföldhívő eszperantónak.

Egy másik monitor előtt azonban a szőröstalpú kockaföldhívő eszperantó nagyon magára veszi a dolgot, ezért másnap átsétál a szomszédos közjegyzőhöz és készíttet egy ténytanúsítványt az inkriminált beszélgetésről. Azzal a lendülettel át is sétál a rendőrségre, hogy feljelentést tegyen (hiszen a bűncselekmény a rendőrségre tartozik, nem?)…

Jól tette, hogy sietett, de a címzett hibás.

A becsületsértés főszabály szerint csak magánindítványra büntethető, és a magánindítványt harminc napon belül kell előterjeszteni, de nem a rendőrség, hanem a bíróság előtt.

Már csak egy kérdés merül fel. Mi lehet a következménye a becsületsértésnek? A Btk. alapján a becsületsértés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azonban a gyakorlatban a becsületsértési ügyek általában megrovással végződnek.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.