Bevezetés a környezetvédelembe II. – A víz védelme

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.09.17 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató első blogcikk után, melyen a föld védelmére vonatkozó néhány előírást ismertettünk, most egy másik kiemelten fontos környezeti elem, a víz védelméről ejtünk pár szót.

Talán külön említeni sem szükséges, hogy a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint azok készleteire, minőségére – ide értve a hőmérsékleti viszonyait is – és mennyiségére.

A védelem a felszíni vizek esetében kiterjed azok medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre is.

A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját kizárólag a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.

A vizek védelme szempontjából védett területnek kell tekinteni:

1. a meghatározott célok (ivóvízellátás, ásvány- és gyógyvízhasznosítás stb.) elérését szolgáló védőterületeket,
2. a gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket,
3. a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,
4. a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.

A védett területekről az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként nyilvántartást kell vezetni.

A felszíni és felszín alatti vizek esetében is a környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen

1. a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,
2. a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.

Fontos előírás, hogy amennyiben a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény, előírás vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni.

A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket ún. vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell meghatározni.

A víz kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlettípusonként a különböző területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani.

A környezet igénybevétele – így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások – esetén pedig gondoskodni kell arról, hogy

(i) a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon,

(ii) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint

(iii) a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak.

Ezen túlmenően fokozott védelemben kell részesíteni

1. az ivóvízellátást biztosító,
2. az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,
3. a természet védelme szempontjából jelentős, valamint
4. az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket.

A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe – természetesen kizárólag megfelelő kezelést követően – használt- és szennyvizek bevezetése csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

A víz alapvető életfeltétel és sajnálatos módon korlátozottan előforduló erőforrás.

Közhelynek tűnik, de fontos, hogy a védelmére kiemelt figyelmet fordítsunk minden lehetséges módon.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.