Családban marad – az ági vagyonról röviden

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Farkas Tímea | 2019.12.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Amennyiben az örökhagyó vagyonáról nem, vagy nem teljes egészében végrendelkezett, az öröklés rendjét a törvényes öröklés szabályai határozzák meg. A törvényes öröklés rendjével szinte mindenki tisztában van: elsősorban a gyermek örököl, a házastárs pedig holtig tartó haszonélvezetet örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből.

Az ági vagyonnak akkor van szerepe, amikor nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös.

Amennyiben leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, úgy a házastárs örökli a közös lakást, a hagyaték további részét pedig a házastárs és az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha sem a leszármazó, sem a szülő nem örökölhet, vagy nincs, akkor a házastárs egyedül örököl, amennyiben pedig házastárs és leszármazó nincs, úgy a szülők örökölnek fejenként egyenlő arányban. Abban az esetben pedig, ha leszármazó, házastárs és szülő sincs, vagy nem örökölhetnek, az örökhagyó távolabbi felmenői lesznek a törvényes örökösök.

Ági vagyonba az a vagyontárgy tartozik, amely az örökhagyóra valamely felmenőjéről hárult, tehát örökölte vagy ajándékba kapta. Ági vagyon az is, amit az örökhagyó a testvérétől vagy testvére leszármazójától örökölt vagy kapott ajándékba, amennyiben azt a vagyontárgyat a testvér az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ajándékba kapta.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Online banki azonosítóink biztonsága – konkrét esetleírással jelszavaink kezelésének gyengeségeiről.

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az ági öröklés szabályainak lényege, hogy az a vagyon, amit az örökhagyó a családjától szerzett, a családban maradjon. Ennek érdekében az ági vagyont a szülő örökli, amennyiben az róla vagy valamely felmenőjéről hárult az örökhagyóra, tehát az ági vagyon visszaszáll a szülőre. Ha az ági vagyonra jogosult szülő már nem él, akkor leszármazói, tehát az örökhagyó testvérei jogosultak az ági vagyon megszerzésére. Testvér hiányában a nagyszülő, illetve távolabbi felmenők örökölnek, végső esetben pedig – amennyiben nincs ági örökös – az ági vagyon az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Az ági öröklés szabályai tehát meggátolják, hogy az örökhagyó családjától ajándékba kapott vagy örökölt vagyona a családból kikerüljön, meggátolva ezzel a házastárs ági vagyonhoz való hozzáférését. Tekintettel azonban arra, hogy sok esetben az örökhagyó és házastársa által közösen lakott ingatlan az örökhagyó egyetlen vagyona, amely ráadásul ági vagyonba tartozik, a törvény úgy rendelkezik, hogy a házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Ezen túlmenően a házastárs – akárcsak az ági örökös – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Ekkor a házastársat az ági vagyontárgy értékének egyharmada illeti meg.

Természetesen az ági vagyonba nem tartoznak bele a szokásos méretű ajándékok, ahogyan azok a vagyontárgyak sem, amik az örökhagyó halálakor már nincsenek meg. Az utóbbi vagyontárgyak értékén vásárolt vagyontárgyakra viszont kiterjednek az ági vagyon szabályai.

A hagyaték tárgyainak ági vagyoni jellegét a hagyatéki eljárás során a közjegyző nem vizsgálja hivatalból, arra hivatkozni kell, és az ági jelleget annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.

ADATVÉDELEM (GDPR) Videókonferencia/E-learning

A hazai és az európai gyakorlat
Videókonferencia (Videók hossza: 495 perc)

Oktatók: Dr. Bölcskei Krisztián, Dr. Dvorán Gabriella
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 20.900 Ft + áfa helyett 16.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja