Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely | 2018.11.08 | Cégjog
Gyakran felmerül ügyfeleink körében az a probléma, hogy olyan cégekkel vagy vállalkozókkal folytattak közös jogügyleteket, amelyek pénzügyi nehézségekbe ütköztek, vagy csak egyszerűen nem tudták visszafizetni tartozásukat az ügyletekből eredően. A velük szemben keletkezett követelés behajtását ilyen helyzetben nehezíti, ha a hitelező és az adós társaság székhelye, telephelye az Európai Unión belül különböző tagállamban található. Ezekben az esetekben különleges fizetésképtelenségi eljárások állnak rendelkezésre, amelyeket a hitelezők bevonásával folytatnak le az illetékes bíróságok. De milyen szabályok vonatkoznak ezekre az eljárásokra? Jelen cikkünkben a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások joghatósági kérdéseiről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az alkalmazandó jogot szabályozó EU rendeletről kívánunk írni.
Az Európai Unió a több tagállam területén is üzleti tevékenységet folytató, eszközökkel rendelkező vállalkozók vagy cégek elleni fizetésképtelenségi ügyeket a 2015/848 rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, amely 2017. június 26. napján lépett hatályba. A Rendelet felülvizsgálta a 1346/2000/EK rendeletet – illetve annak későbbi módosításait – és annak helyébe lépett.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A Rendelet egyrészt a fizetésképtelenségi eljárások és a közvetlenül azokból eredő, azokhoz szorosan kapcsolódó keresetek megindításához szükséges joghatóságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, mivel a magánszemélyek, a fizetésképtelen gazdasági társaságok vagy más jogi személyek elleni felszámolási típusú eljárások, a bíróság által jóváhagyott megállapodások, a kényszeregyezségek és a hasonló eljárások, valamint az ilyen eljárásokhoz kapcsolódó peres eljárások nem tartoznak az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá.
A Rendelet célja elsődlegesen, hogy biztosítsa azon fizetésképtelenségi eljárások hatékony és gyors lefolytatását, amelyek résztvevői a székhelyüktől eltérő uniós tagállamban üzleti tevékenységet folytató vagy pénzügyi érdekeltséggel rendelkező cégek vagy vállalkozások, másodlagosan pedig az, hogy elősegítse a hitelezők követeléseinek behajtását a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban.
A Rendelet alapvetően a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban előforduló kollíziós és a joghatósági összeütközések feloldására koncentrál, és emellett az egész Európai Unió területén biztosítja a fizetésképtelenséggel kapcsolatos ítéletek elismerését is. Ennek eredményeképpen a Rendelet meghatározza, hogy mely bíróság rendelkezik joghatósággal az adott fizetésképtelenségi eljárás megindítására, mely az alkalmazandó nemzeti jog. Itt érdemes megjegyezni, hogy a korábbi szabályozást nem lehetett határon átnyúló ügyekben alkalmazni, az új szabályok a nemzeti eljárások szélesebb körére alkalmazhatók.
A legfontosabb módosítások röviden:
- A Rendelet lehetőséget teremt arra a cégeknek, hogy korszerű nemzeti szerkezetátalakítási eljárásokat alkalmazzanak a vállalkozásuk megmentése vagy más uniós országokban található adósoktól történő pénzbehajtás céljából.
- A „csődturizmus” jelenséggel szembeni fellépés erősítése. Ennek keretében a cégek röviddel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti székhelyváltoztatásait a bíróságoknak nyomon kell követnie folyamatosan, ezzel is kiküszöbölve az esetleges visszaéléseket.
- A Rendelet elkerülhetővé teszi a „másodlagos eljárásokat”. A másodlagos eljárások a társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti országtól eltérő uniós ország bíróságai által indított eljárásokat jelentik, a szabályok ugyanakkor olyan biztosítékokat is tartalmaznak, amelyek garantálják a helyi hitelezők érdekeinek védelmét.
- A Rendelet bevezeti a csoportos fizetésképtelenségi eljárási keretet. Ez növeli azoknak a fizetésképtelenségi eljárásoknak a hatékonyságát, amelyek egy vállalatcsoport különböző tagjait érintik, ami pedig nagyobb esélyt biztosít a csoport egészének megmentésére, reorganizációjára.
- A Rendelet szerint 2019 nyarára az egész Európai Unióra kiterjedő összeköttetés létesül az elektronikus nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartások között, ezzel könnyítve a más uniós országokban zajló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó információk beszerzését.
Az egyik legfontosabb újítás a hatékonyabb igényérvényesítés elősegítése érdekében az, hogy a Rendelet lehetővé tette azt, hogy a külföldi hitelezők egységes formanyomtatványon terjesszék elő hitelezői igényüket az adós cég ellen.
A Rendelet Magyarországon is jelentős változásokat hozott a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a jogharmonizációt szem előtt tartva a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó kiegészítő szabályokat tartalmaz, igazodva a Rendelethez. Ennél fogva pontosításra került többek között a gazdálkodó szervezetek definíciója, valamint új fogalomként megjelent a fizetésképtelenségi szakértő is, akinek a felszámoló, a vagyonfelügyelő, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértő minősül.
A fentiekből is kitűnik, hogy az EU részletes szabályozással és átfogó koncepcióval kívánja hatékonyabbá és gördülékenyebbé tenni a határokon átnyúló eljárásokat, valamint egyszerűsíteni a hitelezők követeléseinek behajtását is egyúttal. A rendszer működőképességét tekintve jelentős szerepe lesz az eljárások szakértői és bíróságai közötti kapcsolattartásnak, továbbá az elektronikus fizetésképtelenségi nyilvántartások, illetve az egységes formanyomtatványok használatának is.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.