Függő és független biztosításközvetítők és működésük

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.11.05 | Cégjog

A biztosító társaságok működése és a biztosításközvetítőik eljárása egy speciális, részletszabályokban gazdag területét fedi le a magyar jogrendszernek. A részletszabályok okán gyakran merül fel kérdés az alkuszok működésével összefüggésben. Ki az alkusz, pontosan mi az a független biztosításközvetítő?

A jelen cikkben néhány alapfogalmak értelmezését követően, a független biztosításközvetítőket érintő együttműködési szabályokat járjuk körül.

Függő és független biztosításközvetítők

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit”) alapján megkülönbözetünk függő és független biztosításközvetítőket. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök. A függő biztosításközvetítők a biztosítóval állnak jogviszonyban.

Független a biztosításközvetítő, ha az ügyfél megbízásából jár el, tehát nem a Biztosító megbízásából.

A független biztosításközvetítő (alkusz) az ügyféllel kötött szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége pedig kiterjedhet – az ügyfél képviseletében – a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

Együttműködés a szabályos keretek között

Általános jelleggel a hatályos magyar biztosítási közjogi szabályozás a biztosításközvetítők, így az alkuszok együttműködését nem szabályozza, hanem arra ad lehetőséget mind a függő biztosításközvetítők (ügynökök és többes ügynökök), mind pedig az alkuszok számára, hogy a közvetítői tevékenységük vagy annak egy része végzésére más gazdálkodó szervezeteket vegyenek igénybe, amely által közvetítői láncolatok alakulnak ki.

E láncolatoknak csak két akadálya van: az úgynevezett vertikális és horizontális korlátozás.

A horizontális tilalom alapján a Bit. a biztosításközvetítővel jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem létesíthet.

A vertikális tilalom alapján a biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló – munkaviszonynak nem minősülő – egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

Mivel az alkusz ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet, egy adott biztosítási szerződés egy biztosításközvetítői láncolat tagjai közreműködésével jöhet létre.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.