Határidők a közigazgatási eljárásokban

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.09.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindennapjainkat át- és átszövik a feladatok, határidők, kötelezettségek. De nem csak nekünk, magánembereknek, hanem a hatóságoknak is vannak előírt határidői, amelyeket jogszabály határoz meg. Nézzük most meg általános jelleggel ezeket a határidőket és a vonatkozó főbb előírásokat!

Az ügyintézési határidők az eljárás megindulásának napján kezdődnek, és az alábbiak szerint alakulnak:

(i) automatikus döntéshozatal esetén 24 óra,

(ii) sommás eljárásban 8 nap,

(iii) teljes eljárásban pedig 60 nap.

A (iii) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt csak törvény (pl. a környezet védelméről szóló törvény), rövidebb határidőt egyéb jogszabály is megállapíthat.

Az ügyintézési határidőn belül már a döntés közlése iránt is intézkedni kell. Az ügyintézési határidőbe az alábbi intézkedések időtartama nem számít bele:

a) az eljárás felfüggesztésének az időtartama, valamint

b) az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének az időtartama.

Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, legkorábban a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoznia kell.

Előfordul, hogy valamely ügyet soron kívül kell elintézni – ezen esetek az alábbiak:

• amennyiben azt a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
• amennyiben azt életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
• amennyiben a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, illetve
• amennyiben az a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Fontos szabály, hogy ha a határidőből már kevesebb mint 15 nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni.

A határidőket órákban(!), napokban, hónapokban vagy években is meg lehet határozni. Az így megállapított határidők számítására értelemszerűen eltérő szabályok vonatkoznak.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint közhírré tételének napja.

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő – az ügyintézési határidő kivételével – a következő munkanapon jár le.

Az ügyfelek számára fontos méltányossági szabály, hogy a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.