Házastársi vagyonközösségi igényper

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2019.09.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az igényperről és annak általános szabályairól egy korábbi cikkben írtunk részletesen (itt). Amikor a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van, az ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát. Az ilyen sérelem orvoslására szolgál az igényper.

A házastársi vagyonközösségi igényperben az általános szabályok mellett speciális szabályok is érvényesülnek. Az ilyen igényper indításának – az igényperre irányadó általános feltételeken túlmenően – további két feltétele, hogy a lefoglalt vagyontárgy a házastársi vagyonközösséghez tartozzon és a vagyontárgyat olyan tartozás fejében foglalják le, amely kizárólag a végrehajtási ügyben adósként szereplő házastársat terheli. Ebben az esetben a másik házastárs igényperben kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad értékéig.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az igényperben felperes csak az adós házastársa lehet. Ezt a körülményt a keresetlevél benyújtásakor igazolni kell. Az alperes a végrehajtást kérő és vele együtt az adós, vagyis az igénylő felperes házastársa. Az utóbbinak azért kell perben állnia, mert az igényperben hozott döntés az ő jogi helyzetére is kihat.

A házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt.

Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylő közös vagyonból rá eső hányadának megfelelő értékű meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a bíróság meghatározott vagyontárgyat azzal a feltétellel old fel a foglalás alól, hogy az igénylő a közös vagyonból rá eső hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet tizenöt napon belül megfizeti a végrehajtói letéti számlára. Ennek elmulasztása esetére, vagy ha ezt az igénylő a perben nem vállalja, a bíróság a meghatározott vagyontárgy értékesítését és a közös vagyonból rá eső hányad értékének megfelelő vételárrész igénylő részére történő kiutalását rendeli el. A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek.

Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk azzal is, hogy a Ptk. 4:34. § (2) bekezdése szerint – ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik – a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. A Ptk. 4:37. § (1) bekezdése ezt azzal egészíti ki, hogy a házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a házastársi vagyonközösségre alapozott igényperben nem lehet a közös vagyoni szerzés vélelmére hivatkozni. Ez a vélelem a házastársak egymás közötti viszonyában fennáll, de alkalmazása az igényperben azt jelentené, hogy a végrehajtást kérő alperesre hárulna a bizonyítás olyan körülmények tekintetében, amelyeket ő, mint a házastársak viszonyait nem ismerő fél általában nem képes bizonyítani. Ennek az lenne a következménye, hogy az igénylő házastárs a vélelem segítségével az adós házastárs különvagyoni ingóságait fele részben elvonhatná a végrehajtás alól, és így lehetővé válna a hitelező kijátszása. Ezért a házastárs által indított igényperben a közös vagyoni vélelmet nem lehet alkalmazni, hanem a Pp.-nek a bizonyítási teherre vonatkozó általános szabályát kell alapul venni. A felperest terheli tehát a bizonyítás az igénykereset megalapozására előadott minden tényállítást illetően. Így az igénylő felperesre hárul annak a bizonyítása, hogy a lefoglalt vagyontárgyak a házastársi vagyonközösséghez tartoznak, és hogy azokat mikor, milyen jogcímen és milyen vagyonból szerezték.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van és hatékony megoldást szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja