Hogyan (ne) veszítsünk el egy készfizető kezest 180 nap alatt?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Timea | 2022.02.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kúria nemrégiben közzétett Pfv.I.21.245/2020/9. számú felülvizsgálati eljárásban kelt döntésében rögzítette, hogy a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül.

Ennek leggyakoribb esete az, ha a követelés kötelezettje felszámolási eljárás alá kerül, és a jogosult a hitelezői igényét a jogvesztő 180 napos határidőben nem jelenti be. E jogvesztő határidő eltelte magát a követelést szünteti meg, nem csak annak a felszámolási eljárásban történő érvényesítését. A követelés megszűnése kihat a kezes kötelezettségére. Ennek oka, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, és kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A kezes tehát azt és annyit köteles teljesíteni, amire és amennyire a főadós köteles, ugyanakkor a főkötelezettség fennállása feltétele a kezességnek, azaz a főkötelezettség megszűnésével a kezes helytállási kötelezettsége is megszűnik.

Ha a kezes a jogosult felszólítását követően teljesít, törvényi engedmény folytán átszáll rá a biztosított követelés, a kezes tehát teljesítésével megszerzi a kötelezettel szembeni követelést. Ez a törvényi engedmény a kezes megtérítési igényének biztosítéka. A kezes megtérítési igényéhez való jogát a követelés jogosultja nem hiúsíthatja meg azzal, hogy nem teszi meg a követelés fenntartása, a követelés megszűnésének elkerülése érdekében a szükséges jogcselekményt, azaz nem jelenti be hitelezői igényét a felszámolási eljárásba. A Kúria indokolása szerint amikor a jogosult hitelezőként bejelentkezik a kötelezett ellen indult felszámolási eljárásba, ezzel a lépésével megóvja követelésének fenntartását. Bejelentkezése jelenti a kezes biztosítékát, hiszen a jogosult felszólítását követően helyt kell állnia az adós helyett, mivel erre vállalt kötelezettséget, ezt követően a törvényi engedmény következtében helytállási kötelezettségének teljesítése alapján az adós elleni felszámolási eljárásban tudja érvényesíteni igényét az adóssal szemben. Helytállási kötelezettsége teljesítésével „magához váltja” a követelést, és a jogosult jogutódjaként be tud lépni a felszámolási eljárásba. Ezzel szemben ha a jogosult elmulasztja bejelentési kötelezettségének teljesítését, a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, és annak polgári jogi jogkövetkezménye az, hogy a kezes erre hivatkozva mentesülhet helytállási kötelezettsége alól.

Azt tehát, hogy a hitelező a felszámolási eljárásba hitelezői igényét a jogvesztő határidőn belül nem jelenti be, úgy kell tekinteni, hogy az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná vált, és a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.