Koronavírus: a digitális aláírások ideje

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.05.21 | Cégjog

A koronavírus járvány több szektorban adott teret a digitalizációnak és annak, hogy a már meglévő adottságokat az üzleti élet is kihasználhassa.

A legtöbb cég áttért az online videokonferenciák, home office, elektronikus aláírások és az egyszerűbb, gyorsabb, digitális megoldások világára. Ebben a körben értelmezési kérdések és gyakori vita merül fel az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel (röviden: AVDH) aláírt dokumentumokkal, szerződésekkel kapcsolatban.

Az ügyfélkapus jogosultsággal elérhető AVDH szolgáltatást biztosító NISZ Zrt. tájékoztatása alapján az elektronikus aláírással nem rendelkező állampolgárok is feltölthetnek és hitelesíthetnek dokumentumokat, ezáltal teljes körűen részt tudnak venni az elektronikus ügyintézésben. Az AVDH szolgáltatás a tájékoztató alapján tehát elsősorban magánszemélyekre vonatkozik, azonban a NISZ Zrt. ÁSZF-ben ugyanakkor olyan megkötés nem szerepel, hogy ügyfelek csak természetes személyek lehetnek, így már cégek is gyakorta használják aláírásként azt az üzleti életben. A jelen veszélyhelyzetben a társasági dokumentumokon jogi személyek jogszerűen alkalmazzák az AVDH szolgáltatást az aláírásra.

Az E-ügyintézési törvény alapján az AVDH egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja.

Az üzleti életben a gyakorlati megvalósítás során az AVDH ellen ellenérvként általában a képviseleti jog ellenőrzésének a hiánya merül fel, valamint azon tény, hogy az AVDH vonatkozásában konkrét kialakult bírói gyakorlat még nincs, így kockázatosabb használni, mint a tanúsítvány alapú fokozott biztonsággal rendelkező aláírásokat.

Az AVDH rendszerben az aláíró mindig a saját nevében ír alá, tehát cég esetén vezető tisztségviselőként magán a tanúsítványon nem tudja feltüntetni/azonosíttatni, hogy mely társaság nevében jár el, csak az aláírandó dokumentumon tudja feltüntetni azt.

Jogszabályi környezetet figyelembe véve, ami tény, hogy a Pp. 325. § rendelkezése alapján, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesíti, az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

Kérdés, hogy mikor minősített az aláírás. Az e-ügyintézési törvény a minősített elektronikus aláírás definíciójánál visszautal az EU-s jogszabálykörnyezetre; az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja alapján minősített elektronikus aláírás az olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.

Az AVDH tekintetében fontos rendelkezés így az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 112. § rendelkezése, amely alapján az AVDH KEÜSZ keretében a szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba vagy az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, és azt – a hitelesítendő nyilatkozattal együtt – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel, valamint minősített időbélyegzővel hitelesíti.

Ez az igazolás tartalmazza az ügyfél nevét és a rendelkezésére álló azonosító adatok közül az ügyfél által megjelölt és az AVDH szolgáltatója által az azonosítási szolgáltatónál, a központi azonosítási ügynök, a rendelkezési nyilvántartás vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint a nyilatkozat további azonosító adatait.

A fentiekből ered azon álláspont is, miszerint társasági iratoknál az írásbeliség követelményének kizárólag a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat felel meg, hiszen a kormányzat által rendelkezésre bocsátott AVDH nem válthatja ki az elektronikus aláírást, és így az AVDH nem alkalmas céges ügyek intézésére (jogi személyek nevében való eljárásra).

A probléma tehát az, hogy jogszabály alapján e körben nem egyértelműek és megoszlanak az értelmezések, vélemények arról, hogy az AVDH szolgáltatással egy cég vezető tisztségviselője által aláírt elektronikus dokumentum mennyiben tekinthető cégszerűen aláírt nyilatkozatnak.

Amíg a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás körében már kialakult a gyakorlat és az maradéktalanul elfogadott az üzleti életben, addig az AVDH körében ez még nem kristályosodott ki.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.