Követelést terhelő zálogjog I. – Most akkor kinek is kell fizetnem?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Valószínűleg a legtöbben úgy élik le az életüket, hogy nem találkoznak a követelést terhelő zálogjog kérdéskörével. Azonban, ha mégsem vagyunk ilyen szerencsések, és netalán egy velünk szemben fennálló követelésre az arra jogosult zálogjogot alapít, úgy könnyen megüthetjük a bokánkat, ha legalább alapszinten nem vagyunk tisztában a szabályokkal.

Képzeljük el az alábbi esetet!

Rudolf az egyedülálló söralátét-gyűjteményének kiállításához szeretne vitrines szekrényeket rendelni egy cégtől. Meg is találja a megfelelő ajánlatot, így megköti az adásvételi szerződést. A cég vállalja, hogy egy adott időpontra leszállítja a vitrines szekrényeket, míg Rudolf egy meghatározott vételár megfizetésére lesz köteles a szekrények átvétele után.

Hősünk már izgatottan várja a szállítás napját, amikor is érkezik egy e-mail az eladó cégtől. Ebben az üzenetben a cég arról tájékoztatja Rudolfot, hogy a szekrények őket megillető vételárára egy másik cég javára követelést terhelő zálogjogot alapított.

Oké, rendben. Akkor ez most vajon mit is jelent?

Röviden és tömören összefoglalva ez azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén Rudolfnak (mint az elzálogosított követelés kötelezettjének) majd ennek a másik cégnek (mint zálogjogosultnak, aki a gyakorlatban sokszor egy bank) kell kifizetnie a teljes vételárat.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

No de mik is ezek a feltételek?

Először is nem mindegy, hogy Rudolf kap-e egyértelmű értesítést a zálogjog-alapításról, és ha igen, akkor milyen formájú és tartalmú értesítést kap. Ugyanis a Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint a szekrényt eladó cégnek (mint zálogkötelezettnek) írásban kell értesítenie hősünket a zálogjog megalapításáról.

De vajon az értesítést követően már rögtön a másik cégnek kell fizetni? A válasz egyértelműen: nem. Ugyanis a Ptk. – a felek védelme és a félreértések elkerülése érdekében – egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetben kell már a másik cégnek fizetni. E szerint Rudolf mindaddig a szekrényt eladó cégnek köteles fizetni, amíg olyan teljesítési utasítást nem kap, amely meghatározza a másik cég személyét, székhelyét vagy számlaszámát. Ezen utasítás kézhezvételét követően Rudolf az abban foglaltaknak megfelelően teljesíthet.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Akkor így már rendben vagyunk?

Aligha. Ugyanis a Ptk. további feltételek teljesüléséhez köti, hogy a teljesítési utasítás valóban kiváltsa a fenti joghatást. Egy ilyen további feltétel, hogy a teljesítési utasításnak az elzálogosításról szóló értesítésben kell szerepelnie, vagy egyébként a szekrényt eladó cégtől (mint zálogkötelezettől) kell származnia. Vagy elég, ha maga a másik cég (mint zálogjogosult) igazolja a követelés elzálogosítását a zálogszerződéssel vagy más hitelt érdemlő módon. Ha azonban az elzálogosításról szóló értesítés megjelölte a vételárra jogosult másik céget, viszont nem tartalmaz teljesítési utasítást, akkor onnantól kezdve már kizárólag csak e másik cég adhat teljesítési utasítást.

Így tehát már tudjuk, hogy mely feltételek teljesülése esetén és pontosan kinek kell fizetni a fenti esetben. Viszont az sem mindegy, hogy pontosan mikor kapja kézhez Rudolf az elzálogosításról szóló értesítést. De ezzel majd egy másik cikkben foglalkozunk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja