Közbeszerzési kreativitás az EKR-rel

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2020.11.12 | Közbeszerzés

Európai Uniós irányelvekből fakadó kötelezettségnek eleget téve Magyarországon – a határidőnél hamarabb – 2018. április 15-től közbeszerzési eljárást kizárólag az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül lehet lebonyolítani. A korábbi papír alapú lefolytatás számos tekintetben szabadságot adott a közbeszerzési szakma képviselőinek, hogy különbözőnél különbözőbb formai követelményeket határozzanak meg az eljárásban; talán azt is bátran ki lehet jelenteni, hogy ahány ajánlatkérő, annyi féle nyilatkozat-minta forgott közkézen. Vajon az EKR bevezetése ezen „alkotói szabadságtól” megfosztotta a szakma kreatív képviselőit? Jelen cikkünkben erre keressük a választ.

Hogy némileg átfogó módon átlássuk a rendszert, nézzük meg, hogy jelenleg milyen lehetőséget kínál az EKR az elektronikusan megtehető nyilatkozatokra vonatkozóan. Egyrészről, vannak az EKR-ben előre definiált, a rendszer fejlesztői által meghatározott nyilatkozatminták, másrészről, lehetőségünk van arra, hogy bizonyos nyilatkozatokat magunk állítsunk össze az oldalon. Tekintsük át ezt a két típust.

Ami az elsőt illeti, mindenekelőtt meg kell említeni, hogy az EKR-ben, annak bevezetését követően a felolvasólap mellett számos egyéb, központilag meghatározott nyilatkozat vált elérhetővé a rendszer által automatikusan generált űrlapként. Ilyen többek között a kizáró okokról, az igénybe venni kívánt alvállalkozókról vagy a tényleges tulajdonosról szóló nyilatkozatok. Ezek az űrlapok a bevezetésüket követően többször változtak, újakkal bővültek vagy éppen törlődtek (pl. megajánlott termék adatai nyilatkozatminta) a rendszerből. Ezen uniformizálás eredményeként tehát voltaképpen megszűnt a nyilatkozatminták (egy jelentékeny részének) különbözősége; az ajánlattevők nagy örömére.

A rendszerben elérhető űrlapokkal megteremtett, közérthető, egyszerű és egységes nyilatkozatmintáknak jelentőséget is adott a jogalkotó azzal, hogy van elérhető nyilatkozatminta az EKR-ben akkor ajánlatkérő köteles azt alkalmazni [Kbt. 41/A. § (1) bekezdés első mondat], ezzel pedig megkerülhetetlenné tette ezeket.

A Kbt. alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni. A magunk részéről a nyilatkozatmintákkal – a többszöri módosítás eredményeit figyelembevéve – összességében elégedettek vagyunk.

Ami a másodikat illeti, az EKR bevezetésekor elérhetővé tettek egy olyan funkciót is, amelyről azt gondoljuk, hogy a funkció nyújtotta előnyök és lehetőségek a legtöbb esetben kihasználatlanul maradtak eddig, azaz ajánlatkérők nem, vagy csak kevés esetben alkalmazták ezeket. Ez pedig a Nyilatkozatösszeállító elnevezésű funkció felolvaslólapon kívüli része. A Nyilatkozatösszeállító pont alatt számos egyéb nyilatkozat szerkesztésére nyílik meg a lehetőség, amelyekkel a közbeszerzés valamennyi résztvevője (ajánlatkérő, lebonyolító és ajánlattevő) is jelentős előnyökhöz juthat. Lássuk ezeket:

1. Egyes nyilatkozatok eredetileg papír alapú, elektronikussá alakított (lényegében scannelt) formája helyett elektronikus módozatú létrehozásával lehetőség van az ajánlattétel és a bírálat felgyorsítására, mivel sokszor csak egy igen / nem válasz kiválasztásával (pl. előleget igénybe akar-e venni) vagy egy azonosító beírásával (szakember jogosultsági száma) is megtehető az adott nyilatkozat. Köztudott, hogy ahány papír alapú nyilatkozat, annyi rontási lehetőség, így ezek szinte nullára redukálhatóak.
2. A képviseleti jogosultság külön igazolása is nélkülözhető, amennyiben alkalmazzuk ezt a funkciót a fentebb már említett törvényi vélelem miatt (aki az EKR-ben nyilatkozatokat tesz, annak van képviseleti jogosultsága).
3. Óvjuk a környezetünket is továbbá, mivel nem kell papír alapú nyilatkozatot kinyomtatni, majd elektronikus formába alakítani (scannelni) és külön felcsatolni.
4. Az adott nyilatkozat benyújtásának kötelezővé tételével az ajánlattevő addig nem tudja benyújtani az ajánlatot, amíg az adott nyilatkozatot nem töltötte ki, így elkerülhetőek a nyilatkozat megtételének elmulasztásából eredő hiánypótlási felhívások / érvénytelenítések.

Amennyiben az eljárás több részből áll, úgy ajánlatkérőnek lehetősége van az egyik részben megszerkesztett nyilatkozatmintákat sablonként elmenteni és a többi részhez „átemelni”, így egy több részes eljárásban sem kell órákat tölteni az űrlapok kialakításával.

A fentebb írtak alapján úgy gondoljuk, hogy megváltozott módon és az elején talán kissé szokatlan formában, de továbbra is él a kreativitás lehetősége az EKR-rel dolgozó közbeszerzési szakértők számára és immáron számos egyéb előny is kapcsolódik ezen lehetőséghez.

Természetesen az EKR-ben űrlappal nem rendelkező kérdésekkel kapcsolatban számos további nyilatkozatmintát szerkeszthetnek az ajánlattevők, így magától értetődő módon maradt még terep az EKR -en kívüli kreativitás megélésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.