Meddig marad okos az okostévé? – A digitális elemeket tartalmazó árukról

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2021.08.05 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Cikksorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy 2022. január 1. napjától lép hatályba a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet. Az új fogyasztóvédelmi jogszabály az „okoseszközök” egyre jelentősebb térnyerése miatt bevezeti a „digitális elemeket tartalmazó áruk” fogalmát a magyar jogrendszerbe és számos szabállyal kívánja erősíteni a fogyasztók pozícióját ezen termékek értékesítése során.

Kezdjük rögtön a fogalommeghatározással, hogy lássuk milyen termékek esnek ebbe a kategóriába! A Kormányrendelet szerint a digitális elemeket tartalmazó áru olyan „ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit”. A Kormányrendelet hatálya alá vonja mindazon digitális tartalmakat és szolgáltatásokat, amelyeket az adásvételi szerződés értelmében az áruval együtt szolgáltatnak, függetlenül attól, hogy a digitális tartalmat vagy szolgáltatást a vállalkozás vagy egy harmadik személy szolgáltatja.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Magyarán, ha egy termékre vonatkozó ajánlat magában foglalja meghatározott applikációk működését is (pl. egy gépjármű navigációs rendszere), akkor a terméket értékesítő vállalkozást terhelik az alábbiakban bemutatásra kerülő szabályok akkor is, ha az applikációt nem maga fejlesztette.

A Kormányrendelet alapvetően a fogyasztói szerződések teljesítésére vonatkozó követelményeket állapítja meg, akként differenciálva, hogy azok konkrétan az adásvételi szerződésben (ideértve a vállalkozás ajánlatának részét képező valamennyi tájékoztatást) rögzítésre kerültek, vagy más szempontok szerint (többnyire a fogyasztó észszerű elvárásaira alapozva) minősülnek a szerződésszerű teljesítés mércéjének.

A szerződésben meghatározott minőségi követelmények közül a digitális elemeket tartalmazó áruk vonatkozásában elsőként kiemelendő, hogy a Kormányrendelet alapján a kapcsolódó digitális szolgáltatásnak rendelkeznie kell

  • funkcionalitással (a céljának megfelelő funkciók betöltésére alkalmas);
  • kompatibilitással (együtt tud működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú digitális szolgáltatásokat általában együtt használják); valamint
  • interoperabilitással is (együtt tud működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az eltérő típusú digitális szolgáltatásokat általában együtt használják).

Ugyancsak a szerződésszerű teljesítés feltételeként szabja a jogszabály, hogy a digitális elemeket tartalmazó árunak rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást –, illetve biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket is.

A frissítésekhez való hozzáférés alapvető jelentőséggel bír a digitális szolgáltatás tartós használata szempontjából, ezért a Kormányrendelet 8. § (1) bekezdése külön kötelezi a vállalkozásokat, hogy biztosítsák a fogyasztók olyan frissítésekről való értesülését és hozzáférését, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek.

A nem szerződésben megállapított minőségi követelmények kapcsán fontos szerepet kapnak a vállalkozás reklámjai és egyéb kereskedelmi kommunikációi is: a Kormányrendelet szerint a terméknek ugyanis rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel, mely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését.

Látható tehát, hogy a Kormányrendelet többlet fogyasztói jogok juttatásával igyekszik felelős kommunikációra kényszeríteni a vállalkozásokat, hogy a forgalmazott termékek előnyös tulajdonságainak kiemelése ne csupán marketingfogás, hanem valós minőségi vállalás legyen.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Hasonló tőről fakad azon kritérium is, miszerint a terméknek meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.

Mindezek alapján alapos körültekintést igényel majd az okoseszközök értékesítésére vonatkozó ajánlatok és egyéb tájékoztatók közzététele, azok ugyanis megalapozott fogyasztói igényeket keletkeztetnek a Kormányrendelet fenti előírásai alapján.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja