Meddig tart az ingatlanom fent és lent?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2019.03.28 | Ingatlan

Mindenkit jó érzéssel tölt el, mikor a nagy gonddal kiválasztott, hőn vágyott ingatlanának tulajdonosává válik. Túl vagyunk az ingatlanvásárláshoz fűződő plusz jogi procedúrákon és a tulajdonjogunk is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Hátradőlünk kényelmes fotelünkben és élvezzük a frissen szerzett ingatlanunkhoz fűződő jogosultságokat.

A nagy jólétben aztán az embernek olyan ötletek juthatnak eszébe, ami nemrég még gondolatai holdudvarában sem volt: végül is meddig mienk a mienk? Értsd: „felfelé” és „lefelé”. Határ felfelé a csillagos ég, lefelé pedig a Föld belső magja? Meddig nőhet a kerti fa büntetlenül? Útnak indíthatjuk-e drónunkat úgy, hogy ahhoz senkinek semmi köze nincs? Áshatok-e akkora gödröt a kertbe, ami nekem tetszik? Csinálhatok-e ott egy feneketlen tavat, ha úgy tartja kedvem? Megtilthatom-e innentől kezdve az ingatlanom felett elrepülő repülőgépeknek a folyamatos birtokháborítást? Illetve tiltakozhatok-e az ellen, hogy az én ingatlanom alatt újabb metróvonalat építsenek?

E kérdések megválaszolásához először is tisztáznunk kell néhány fontos dolgot. A Ptk. idevágó szabályozása szerint az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a földalatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed. Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.

Láthatjuk tehát, hogy az ingatlanunk fizikai terjedelme nem korlátlan. Egy ingatlan jogosítványainak élvezetéhez a törvény korlátokat szab, mégpedig az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határát.

Azt, hogy az ingatlanunk hasznosítási lehetőségei meddig terjednek, mindig egyedileg kell vizsgálnunk. Releváns tényezők a vizsgálódás szempontjából az ingatlan adottságai és a behatás jellege. Ez esetben tehát nem csak az az irányadó, hogy a tulajdonosnak milyen általa vélt és jogosnak tartott lehetőségei lehetnek az ingatlan hasznosítása körében.

Hiába vannak tehát olyan eszközeink, amivel akár több száz méter mélyre is le tudunk ásni, és az ott található természetes erőforrásokat hasznosítani tudnánk, ilyenkor nem beszélhetünk tulajdonosi érdekről, mivel ilyen mélységekben nem minősülünk tulajdonosnak.

Felfelé való „kiterjedéssel” kapcsolatban két fogalmat kell megkülönböztetni: az egyik a légtér, a másik a légi tér fogalma. A légi tér nem más, mint az ingatlan tulajdonosának az ingatlan használatához szükséges tér. A légtér ezzel szemben már nem tartozik az ingatlan tulajdonához, az a nemzeti vagyon részét képezi, magánjogi jogviszonyoknak nem tárgya, és külön szabályozás alá esik.

A válasz így a cikkünk elején feltett kérdésekre nemleges. Nem tilthatjuk meg egy menetrend szerint a légtérben közlekedő repülőgépnek, hogy ingatlanunk felett elrepüljön, mivel ebben az esetben az ingatlanhoz tartozó légi tér sértetlen marad. Ezzel egyidejűleg egy föld alatt közlekedő metrószerelvény ingatlanunk alatti közlekedéséről sem dönthetünk. Azt gondolom, hogy józan paraszti ésszel ezt a választ már sejteni lehetett, de most már azt is tudjuk, hogy pontosan miért.

Amennyiben ingatlannal kapcsolatos jogi kérdései merülnének fel, keresse bátran az ECOVIS HUNGARY LEGAL csapatát, készséggel állunk rendelkezésére.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.