Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2021.07.08 | Ingatlan
Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról?
A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Vagyis az ingatlan tulajdoni lapja (annak is az I. része) minden esetben tartalmazza a földterület művelési ágát.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A vonatkozó jogszabály[1] meghatározza, hogy az egyes termőföldterületeket melyik művelési ágban kell nyilvántartani. Például szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják. Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amely fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják.
De mikor fordulhat elő, hogy egy földnek megváltozik a művelési ága? A vonatkozó jogszabály értelmében a művelési ág változásának minősül – többek között –, ha
- a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át;
- a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik;
- a terület beruházási célterületté vagy beruházási területté válik;
- a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították;
- a művelés alól kivett területet mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri.
A fenti felsorolás csak példálózó jellegű, a vonatkozó jogszabály még egyéb eseteket is meghatároz.
Nagyon fontos rögzíteni, hogy amennyiben egy földrészlet művelési ágában változás következik be, azt az ingatlan tulajdonosa a változás bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles bejelenteni az illetékes földhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírság is kiszabható.
A művelési ág változásának átvezetéséhez főszabály szerint csatolni kell változási vázrajzot, kivéve, ha például a változás nem éri el a 400 m2-t, vagy egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik.
Ha például halastó művelési ág kerül megállapításra a változás következtében, a kérelemhez csatolni kell a vízügyi hatóság végleges vízjogi üzemeltetési engedélyét is.
Amennyiben pedig a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggésben kerül sor a művelési ág megváltozására – például egy termőföldet külfejtéses bányászati tevékenység folytatása miatt vesznek igénybe –, akkor megint további speciális dokumentumokat kell csatolni ahhoz, hogy az illetékes földhivatal át tudja vezetni az érintett ingatlan tényleges, természetbeni állapotának megfelelően a művelési ágat.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA Szerző: Dr. Kovács Ferenc Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
A lefolytatott eljárásért díjat kell fizetni, amely a változással érintett ingatlan területének nagyságától függően kerül megállapításra.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a termőföldterületek tényleges állapotának megfelelő nyilvántartása nagy jelentőséggel bír, ezért a földhivatalok az illetékességi területükön szemlézhetnek, és hivatalból is indíthatnak eljárást a természetbeni állapot és a közhiteles nyilvántartás összhangjának megteremtése érdekében.
[1] az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.