Milyen feltételezett szabálytalanság kapcsán tehető bejelentés a Panasztörvény alapján?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2023.12.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy a több mint 50 főt foglalkoztató cégeknek és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozóknak visszaélés-bejelentés védelmi rendszert kell üzemeltetniük.

Ez utóbbi kategóriába tartoznak többek között a könyvelők, a könyvvizsgálók, az adószakértők, az adótanácsadók, az ügyvédek, ügyvédi irodák és a székhelyszolgáltatók is.

Dr. Zalavári György ügyvéd kiemeli, hogy a fent megjelölt vállalkozásoknak a Panasztörvény szerint világos és könnyen hozzáférhető módon tájékoztatni is kell a foglalkoztatottakat és szolgáltató partnereiket belső visszaélés-bejelentő rendszerük elérhetőségéről és működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról.

Korábbi cikkeinkben már részletesen foglalkoztunk a belső visszaélés-bejelentő rendszer kapcsán azzal, ezt kinek és hogyan kell működtetnie. Jelen cikk azt tekinti át, hogy milyen témák, feltételezett szabálytalanságok kapcsán van mód a használatára.

A Panasztörvény azt a lakonikus általános megfogalmazást takarja, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszerben minden jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Lényeges, hogy a vállalkozások a rendszer megfelelő használata érdekében igazolható módon részletes tájékoztatást és magyarázatot adjanak a foglalkoztatottaknak, hogy a Panasztörvény általánosnak tűnő megfogalmazása kapcsán egyáltalán milyen konkrét esetek tekintetében van lehetőség a bejelentőt megillető védelem mellett panaszok, bejelentések benyújtására.

Az alábbi, közel sem teljes felsorolás a lehetséges bejelentések témáinak meghatározásával segítséget nyújt ezen tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez:

• bűncselekmények (korrupció, csalás, sikkasztás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, pénzmosás stb.),
• a versenyjogi előírásokba ütköző cselekmények,
• a közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaélések,
• bennfentes kereskedelem vagy a piaci működés egyéb jogellenes befolyásolása,
• a fogyasztóvédelmi szabálysértések,
• bármely közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabály megsértése,
• a munkáltató belső szabályzataiban foglalt előírások megsértése,
• egy pozícióra jelentkezővel kapcsolatban megvalósított megkülönböztető, a jogegyenlőség vagy az egyenlő bánásmód elvét sértő magatartás,
• a munkajogi szabályok megsértése, zaklatás,
• az emberi jogok esélyegyenlőtlenség, egyenlő bánásmód előírásának megsértése,
• a munkahelyi egészségügyi és biztonsági kötelezettségek megsértése,
• a környezetszennyezés, a környezetvédelmi előírások megsértése,
• a nemzetközi szankciós előírások megsértése,
• az adatvédelmi incidensek, a személyes adatokkal történő visszaélések.

A fenti felsorolás természetesen messze nem teljes, mivel a törvény tömör megfogalmazásának pontosan az a célja, hogy bármely jogellenesség esetén megtehető a panasz, és e cél érdekében a Panasztörvény nem határoz meg kizárólagosan alkalmazandó témákat.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.