Milyen feltételezett szabálytalanság kapcsán tehető bejelentés a Panasztörvény alapján?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2023.12.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy a több mint 50 főt foglalkoztató cégeknek és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozóknak visszaélés-bejelentés védelmi rendszert kell üzemeltetniük.

Ez utóbbi kategóriába tartoznak többek között a könyvelők, a könyvvizsgálók, az adószakértők, az adótanácsadók, az ügyvédek, ügyvédi irodák és a székhelyszolgáltatók is.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Dr. Zalavári György ügyvéd kiemeli, hogy a fent megjelölt vállalkozásoknak a Panasztörvény szerint világos és könnyen hozzáférhető módon tájékoztatni is kell a foglalkoztatottakat és szolgáltató partnereiket belső visszaélés-bejelentő rendszerük elérhetőségéről és működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról.

Korábbi cikkeinkben már részletesen foglalkoztunk a belső visszaélés-bejelentő rendszer kapcsán azzal, ezt kinek és hogyan kell működtetnie. Jelen cikk azt tekinti át, hogy milyen témák, feltételezett szabálytalanságok kapcsán van mód a használatára.

A Panasztörvény azt a lakonikus általános megfogalmazást takarja, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszerben minden jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Lényeges, hogy a vállalkozások a rendszer megfelelő használata érdekében igazolható módon részletes tájékoztatást és magyarázatot adjanak a foglalkoztatottaknak, hogy a Panasztörvény általánosnak tűnő megfogalmazása kapcsán egyáltalán milyen konkrét esetek tekintetében van lehetőség a bejelentőt megillető védelem mellett panaszok, bejelentések benyújtására.

Az alábbi, közel sem teljes felsorolás a lehetséges bejelentések témáinak meghatározásával segítséget nyújt ezen tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez:

  • bűncselekmények (korrupció, csalás, sikkasztás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, pénzmosás stb.),
  • a versenyjogi előírásokba ütköző cselekmények,
  • a közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaélések,
  • bennfentes kereskedelem vagy a piaci működés egyéb jogellenes befolyásolása,
  • a fogyasztóvédelmi szabálysértések,
  • bármely közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabály megsértése,
  • a munkáltató belső szabályzataiban foglalt előírások megsértése,
  • egy pozícióra jelentkezővel kapcsolatban megvalósított megkülönböztető, a jogegyenlőség vagy az egyenlő bánásmód elvét sértő magatartás,
  • a munkajogi szabályok megsértése, zaklatás,
  • az emberi jogok esélyegyenlőtlenség, egyenlő bánásmód előírásának megsértése,
  • a munkahelyi egészségügyi és biztonsági kötelezettségek megsértése,
  • a környezetszennyezés, a környezetvédelmi előírások megsértése,
  • a nemzetközi szankciós előírások megsértése,
  • az adatvédelmi incidensek, a személyes adatokkal történő visszaélések.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A fenti felsorolás természetesen messze nem teljes, mivel a törvény tömör megfogalmazásának pontosan az a célja, hogy bármely jogellenesség esetén megtehető a panasz, és e cél érdekében a Panasztörvény nem határoz meg kizárólagosan alkalmazandó témákat.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja