Módosítások a hulladéktörvényben I.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.03.25 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Meglehetősen régóta napirenden van a hulladéktörvény módosítása, amely végül 2021. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosítás több ütemben lép hatályba.

Amint azzal egy korábbai blogcikkben foglalkoztunk, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosítás egyik része az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köztársasági elnök a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítását, illetve a törvényjavaslat szerinti szabályozási koncepciót általánosságban nem sérelmezte, ezért a vizsgálatot ennek figyelembe vételével végezte el.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A módosítás tehát végül megszületett. Néhány fontosabb pontját egy cikksorozat keretében ismertetjük.

Korábban is tartalmazott a törvény a hulladék tulajdonjogára, tulajdonosára utaló szabályokat, de nem kezelte a hulladákkal való rendelkezés kérdését. Most azonban a hulladékkal való rendelkezés legfontosabb kérdései – elsősorban az illegális hulladéklerakás elleni fellépés érdekében – végre szabályozásra kerültek.

A módosítás szerint a hulladék tulajdonjogát másra átruházni kizárólag jogszabály szerinti feltételekkel lehet.

A feltételeknek nem megfelelő hulladékátadás, -átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladékkezelésért.

Nagyon fontos előírás az átruházni szándékozó és a tényleges birtokos egyetemleges felelősségének a bevezetése.

További lényeges előírás, hogy a hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Ehhez hasonló korlátozó szabályt a Ptk. tartalmaz az ingatlanokra vonatkozóan, de az ingó dolgokra ilyen korlátozás főszabály szerint nincs.

Ezzel együtt jelentősen módosultak és szigorodtak a hulladék jogellenes elhelyezésére vonatkozó előírások.

Hulladéktól megválni csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem a törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért is!

Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége – a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül – a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

Ha a tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét.

Az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett személy a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül köteles gondoskodni a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és az elszállítás tényét igazolnia kell a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél az átvevő által jogszabály szerint kiállított, teljes bizonyító erejű magánokirattal. A hulladékgazdálkodási hatóság a döntést közérdekből azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.

A kötelezettet terhelő, meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen, természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.

Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy – figyelemmel az egészségi állapotára és a képzettségére – köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, de személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

Látható, hogy a jogalkotó jelentős szigorító lépéseket vezetett be az illegális hulladéklerakás megelőzése és szankcionálása érdekében.

A következő cikkben néhány fontos új és módosított fogalmat mutatunk be.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja