Módosítások a hulladéktörvényben VII. – A hulladékképződés megelőzése

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.08.05 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékképződés megelőzése mindig dedikált célja volt a hatályos szabályozásnak, a hulladéktörvény módosítása azonban ezt új alapokra helyezi. Azon túlmenően, hogy alapelvi szinten is kezeli a hulladékképződés megelőzését, egy külön fejezetet szentel az erre vonatkozó előírások és az azt szolgáló minimumkövetelmények ismertetésének.

A hulladékképződés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjét jelenti.

Ennek megelőzése a hatályos szabályozás alapján az alábbi minimumkövetelményekkel biztosítható:

1. fenntartható termelési és fogyasztási modellekkel,
2. az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzésével;
3. a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzésével;
4. egyes termékek – különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek – újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzésével;
5. a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosításával;
6. az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentésével a legjobb elérhető technika (BAT) alkalmazásával;
7. az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével különböző módokon;
8. az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzésével;
9. a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentésével;
10. a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosításával, és az ilyen termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott – piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli – intézkedések bevezetésével;
11. a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzésével és jelentős csökkentésével; valamint
12. a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és az illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozásával, támogatásával.

Látható, hogy a felsorolt követelmények között jó néhány található, amely jelentős anyagi ráfordítást igénylő eszköz, ugyanakkor kellő színvonalú és a megfelelő célközönséget elérő felvilágosító kampányok nélkül a kitűzött cél nem érhető el.

Ezen túlmenően az is kiolvasható a Ht. szellemiségéből, hogy az állami szabályozáson túl a piaci szereplők aktív közreműködése is elengedhetetlen a hulladékképződés csökkentéséhez.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.