Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.04.19 | Ingatlan
Korlátozták az építési jogunkat, és kiderült, hogy jogosultak vagyunk kártalanításra. Na de ki fogja azt nekünk kifizetni? A korlátozási kártalanításra vonatkozó részletszabályok és a bírói gyakorlat választ ad a kérdésre.
Sok építkezni kívánó tulajdonos került már abba a helyzetbe, hogy a megváltozott helyi építési szabályok miatt nem engedélyezhető vagy kivitelezhető a korábban megálmodott épület vagy épületbővítés. A korábbi bejegyzéseinkben már ismertettük, hogy ilyen esetben a korlátozási kártalanítás intézményét lehet segítségül hívni, és kvázi kompenzációt (kártalanítást) követelni.
További kérdés azonban, hogy amennyiben jogosan merül fel a korlátozási kártalanítás iránti igény, akkor kitől követeljük a kártalanítást, illetve ki köteles azt megfizetni. Ezt a két kérdést szándékosan választottuk külön. Annak a személye ugyanis, aki a kártalanítás megfizetésére köteles, és annak, akitől ezt igényelni kell, akár különböző is lehet.
A kártalanítás iránti igényt minden esetben az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani. A kártalanítást azonban főszabály szerint az köteles megfizetni, akinek érdekében az építési jog korlátozása történt.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Előfordulhat tehát olyan eset, amikor a tulajdonos építési jogát valaki más – nem a helyi építési szabályt módosító önkormányzat – érdekében kellett korlátozni. Ilyen esetben, bár a kérelmet az önkormányzathoz adjuk be, és az építési jogot korlátozó rendeletet is az önkormányzat hozta, a kártalanítást végső soron az érdekeltnek kell megfizetni.
Amennyiben az érdekelt személye nem állapítható meg, az nem jelentheti azt, hogy a kártalanítást nincs, aki megfizesse. A vonatkozó jogszabályok ugyanis egyértelműen rögzítik, hogy ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.
Fontos szabály az is, hogy nem kell aggódnunk, ha az, akinek érdekében a korlátozás szükségessé vált, a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnik. Ugyanis, ha az illetékes települési önkormányzat a korlátozó előírást fenntartja, akkor a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot fogja terhelni.
A kétszintű önkormányzati rendszerből adódó sajátosságok miatt a fővárosban speciális szabályok irányadók. Így egy budapesti ingatlan esetében a korlátozási kártalanítás megfizetése a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában fogja terhelni.
Az érdekelt személyének és végső soron a kártalanítás megfizetésére kötelezett személyének megállapítása sok esetben további jogvitát generálhat, amit még bonyolíthat a főváros esetében az önkormányzatok érdekeltségi arányának meghatározása is. Ezért is fontos, hogy jogos igényünk megfelelő érvényesítése érdekében mihamarabb forduljunk a témában járatos jogi szakértőhöz.
Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.