Néhány gondolat a hulladéklerakási járulékról

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.02.27 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése.

A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek.

Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, hogy a hulladéklerakási járulék nem áthárítható.

A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége a hulladék elhelyezésével keletkezik. A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni. A járulékfizetésre kötelezetteknek a járulékfizetési kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak – az e célra készített formanyomtatványon – kell bejelenteni.

A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezetteknek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára forintban kell befizetniük.

Ezen túlmenően a járulékfizetésre kötelezetteknek a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról – a járulékfizetés pontossága érdekében – naprakész nyilvántartást kell vezetniük.

A járulékfizetésre kötelezetteknek a környezetvédelmi hatóság részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot is kell szolgáltatniuk.

A hulladéklerakási járulék bizonylatait a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.

Ha a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakási járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, a járulékfizetésre kötelezettet kötelezi

• a megfizetendő járulék vagy
• a nem megfelelő összegben megfizetett járulék különbözetének

kamattal növelt összegben történő megfizetésére.

A járulékfizetésre kötelezetteknek az alábbi esetekben nem kell hulladéklerakási járulékot fizetniük:

1. a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés során a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett hulladéklerakóból hulladékot helyeznek át egy másik hulladéklerakóba,
2. az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,
3. 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
4. a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
5. lakosságnál képződött, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék lerakása valósul meg,
6. erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes salak, pernye, vagy egyéb füstgáz tisztításából származó hulladék lerakása valósul meg,
7. nem veszélyes kohászati salak hulladék lerakása valósul meg,
8. hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék építési célú felhasználása valósul meg.

Annak érdekében, hogy a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzésre kerüljenek, valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetése biztosított legyen, a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakó területén elektronikus megfigyelő- és beléptetőrendszert köteles kiépíteni.

Az elektronikus megfigyelő- és beléptetőrendszer működtetésére vonatkozó előírásokat a következő hasonló témájú blogbejegyzésben fogjuk ismertetni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.