„Nem tudok jönni jövő héten, mert beteg leszek” – A keresőképtelenség felülvizsgálatáról

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2023.07.13 | Munkajog

Kellemetlen, de tapasztalataink szerint egyáltalán nem ritka munkáltatói feladatot tud okozni, ha a munkából való távollétét keresőképtelenségére alapító munkavállaló bejelentésével kapcsolatban erős aggályok merülnek fel.

Értelemszerűen, ha a keresőképtelen állapotot és annak időtartamát a munkavállaló nem képes a megfelelő orvosi igazolással alátámasztani, akkor egyszerűbb a helyzet megítélése és annak szankciójaként akár a munkaviszony azonnali hatályú felmondása is szóba jöhet a munkáltató részéről.

Jelen cikkünkben ehelyett inkább azt az esetkört kívánjuk bemutatni, amikor a munkavállaló rendelkezik ugyan orvosi igazolással, ám a távollét körülményei alapján kétségessé válik az abban foglaltak valóságtartama. A problémát ilyen esetben az jelenti, hogy laikusként hogy jön ahhoz egy munkáltató, hogy a szakmai – és büntetőjogi felelőssége tudatában eljáró orvos keresőképtelenségi igazolását felülbírálja: adott esetben még akkor is, ha nyilvánvaló bizonyítékok cáfolják a munkavállaló keresőképtelen állapotát (klasszikus példa a közösségi médiában véletlenül megosztott bulifotó).

A választ a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 6. § (3) bekezdésében találjuk meg, amely alapján a munkáltató a betegszabadság alatt jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. Fontos tehát gyorsan cselekedni munkáltatóként: ha a munkavállaló visszatér a munkába a betegállományból, akkor visszamenőleg nincs már lehetőség a keresőképtelenség felülvizsgálatára. A felülvizsgálat eljárás díja jelenleg 15.800 Ft.

A munkáltató kérelme alapján az illetékes kormányhivatal szakértő főorvost jelöl ki az érintett munkavállaló keresőképtelensége felülvizsgálatára. Ennek keretében a szakértő főorvos a betegdokumentációból fellelhető adatok vagy indokolt esetben a keresőképtelen munkavállaló vizsgálata alapján dönt a keresőképtelenség megállapításáról. Fontos rögzíteni, hogy a Kormányrendelet 7. § (3) bekezdése alapján a szakértő főorvos akár a munkavállaló lakóhelyén is jogosult elvégezni a szükséges vizsgálatokat, illetve jogosult a munkavállalót szakorvosi vizsgálatra is beutalni.

Az előzőekben említett jogosultságok ellenére természetesen a munkavállaló kényszervizsgálat alá nem vethető, ezért együttműködését a Kormányrendelet inkább egy vélelem felállításával törekszik biztosítani: ha a munkavállaló a fenti vizsgálatok elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy egyébként a gyógyulását tudatosan késlelteti, a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Magyarán: ha a főorvos nem tudja elvégezni a szükséges vizsgálatokat, azt vélelmezi, hogy a keresőképtelenség már nem áll fenn.

A felülvizsgálat eredményét a szakértő főorvos írásban közli a munkáltatóval és a munkavállalóval, sőt indokolt esetben észrevételeit a keresőképtelenséget megállapító (házi)orvossal is közli. Utóbbi számára komoly következménnyel jár, ha a felülvizsgálat során súlyos vagy ismételt hiányosságot tár fel, ilyen esetben ugyanis a szakértő főorvos a keresőképtelenség elbírálására kötött szerződés felmondását kezdeményezi a NEAK-nál.

A szakértő főorvosnak a keresőképtelenség tárgyában született döntésével szemben mind a munkáltató, mind a munkavállaló 8 napon belül jogorvoslattal élhet, amelynek során egy másik kormányhivatal által kirendelt szakértő orvos jár el.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a keresőképtelenséget megállapító orvos igazolásával szemben megfelelő orvosszakmai eljárás útján is lehetősége van a munkáltatónak másodvéleményt beszereznie, ugyanakkor célszerű a betegség súlya és a távollét időtartama alapján mérlegelni egy ilyen tárgyú intézkedés meghozatalát. A munkavállaló ismételt megvizsgálása ugyanis értelemszerűen hosszabb lefolyású betegség vagy sérülés esetén kecsegtet érdemi eredménnyel, egyéb esetben a keresőképtelenség megállapításához kapcsolódó betegdokumentáció nyújthat releváns információt annak terén, hogy kiállja-e az igazság próbáját a munkavállaló előadása.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.