Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kialakult használati rend bírói rendezése

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Demény Zoltán | 2019.11.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Gyakran képezi vita tárgyát, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant, főleg, ha azon egy vagy több épület is van, az egyes tulajdonostársak mennyiben használják vagy használhatják.

Tovább élezheti a konfliktusokat, ha van például egy már kialakult használati rend a tulajdonosok között, amit akár kerítések létesítésével is megerősítenek, hogy márpedig az ingatlanon belül az a terület az „övék”. A valóságban a kialakult használat azonban sértheti például egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát azzal, hogy ténylegesen nagyobb területet használ az illető kizárólagosan, mint ami őt a tulajdoni hányada alapján megilletné, vagy a használat sérti egy másik tulajdonostárs okszerű gazdálkodását.

A törvény lehetőséget biztosít a tulajdonostársak javára a használati rend bíróság általi rendezésére, amennyiben egymás között megállapodni nem tudnak.

A Ptk. alapján a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára,  e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Közös tulajdon esetén – főszabály szerint – a birtoklás és a használat sincsen megosztva a tulajdonostársak között, mindegyikük egyformán jogosult rá, mégpedig az egész dologra nézve.

A gyakorlatban a birtoklás és a használat tekintetében is a tulajdonostársak megállapodása az irányadó. Főszabály szerint birtoklás és a használat rendezése történhet szerződéssel és történhet szótöbbséggel hozott határozattal. A Ptk. alapján a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.

A szerződésre illetve a határozathozatalra a törvény semmilyen alakszerű követelményt nem ír elő. A szerződés létrejöhet ráutaló magatartással is, a határozathozatallal kapcsolatban pedig a tulajdonostársak bármely időpontban és bármilyen formában kifejezésre juttatott véleménye a határozat szempontjából szavazásnak minősül a bírói gyakorlat szerint.

Abban az esetben, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja.

Amennyiben ingatlanjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.