Parlament előtt a váltott gyermekelhelyezés elrendelését könnyítő törvényjavaslat

Szerző(k): Dr. Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az „Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatát (Javaslat) az Országgyűlésnek. A Javaslat többek között módosítaná a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit is.

I. Alapvetések

A Javaslat ismertetése előtt pár alapvetést szeretnénk tisztázni.

A szülői felügyelettel általánosságban korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. (A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.) Főszabály, hogy a szülői felügyeleti jogokat a szülők közösen gyakorolják, még akkor is, ha már nem élnek együtt. Ahogyan azt egy másik korábbi cikkünkben is írtuk: „A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre.”

A Ptk. rendelkezései alapján a szülői felügyelet közös gyakorlásának főszabályát [1.] a szülők megállapodása, [2.] a gyámhatóság vagy a [3.] bíróság rendelkezése írhatja felül. 

A fenti alapvetések rögzítése után rátérünk a Javaslat ismertetésére.

II. A szülők megállapodása

Amennyiben a különváláskor van megállapodás a szülők között, a Ptk. eddigi rendelkezései szerint a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők utóbbi tartalmú megállapodására utalhat, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

A Javaslat egyik újítása az lenne, hogy a Ptk. nevesítené a gyakorlatban egyébként már régóta létező szülői felügyeleti joggyakorlás megosztásának egyik lehetséges módját. A Ptk. tervezett módosítása szerint: „A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.” A Javaslat tehát megnevezné az egyik lehetséges módját a közös szülői felügyelet megosztásának, köznapi kifejezéssel élve a váltott gyermekelhelyezést.

Míg a szülők megállapodása esetén mondhatjuk, hogy csak a hétköznapi valóság törvényi deklarációjáról beszélünk, addig a szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése kapcsán már jelentősebb újdonság mutatkozik meg a Javaslatban. 

III. A bíróság döntése

A jelenlegi szabályozás sarokpontja, hogy a házassági perben kizárólag a szülők közös kérelmére hagyja jóvá a bíróság a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezséget és határoz arról ítéletben. 

A Javaslat legfontosabb újítási szándéka, hogy a jövőben a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthetne a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.

A bíróság tehát – ha a kiskorú gyermek érdekei ezt szolgálják – akár csak az egyik szülő kérelmére is elrendelhetné, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. A bíróság ilyen döntése esetén meghatározza a gyermek lakóhelyét is (a bírói döntésben a gyermek lakóhelyét minden esetben ki kell jelölni, függetlenül attól, hogy a gyermek ténylegesen csak egyik szülője háztartásában lakik, vagy mindkét szülőjével ugyanannyi időt tölt), továbbá dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően – a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Ez utóbbival kapcsolatban a Javaslat indokolása az alábbiakat rögzíti: „Megjegyzendő továbbá, hogy az, hogy a szülők a gyermekről ugyanannyi ideig gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel – szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat írjon elő.” 

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, az imént felsorolt döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni.

Fontos e helyen rögzíteni azt is, hogy a Javaslat nem érinti azt a szabályt, hogy a bíróság – közös megállapodás hiányában – azt mérlegeli döntése során, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Erre figyelemmel eltérhet a bíróság attól a váltott gyermekelhelyezésre irányuló kérelemtől is, amit csak az egyik szülő terjesztett elő. 

Változatlan és az egyoldalúan előterjesztett közös felügyeletre vonatkozó kérelmek biztosításának tervei miatt talán még fontosabb szabály, hogy a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe.

Amennyiben a felek között nincs megállapodás, vagy a bíróság mérlegelést követően arra a következtetésre jut, hogy a váltott gyermekelhelyezés nem szolgálja a gyermek érdekeit, úgy ítéletében – ahogyan eddig is – szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást, és dönt a gyermek tartásáról. 

IV. Összegzés

A magunk részéről előremutatónak érezzük a Javaslat szerinti szabályozást. Mindezidáig, ha a válófélben lévő szülők mindegyike kizárólagos szülői felügyeleti joggyakorlást kívánt, vagy csak az egyikük ment volna bele a közös szülői felügyelet gyakorlásába, akkor a bíróság nem dönthetett a váltott gyermekelhelyezésről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Javaslatot, akkor a jövőben az ilyen esetekben az egyik szülő kérelmére is dönthet a bíróság a váltott gyermekelhelyezésről, ezáltal a gyermekek érdekét jobban figyelembe vevő megoldások (ítéletek) születhetnek.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése merül fel, és hatékony megoldásra van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.