Polgári perrendtartás módosítási javaslatának összefoglalása – II. rész

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2020.10.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. Előző cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeltük ki. Folytatásként jelen cikkünkben a különös eljárásokra vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.

A Pp. különös eljárásokra vonatkozó módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők:

• Fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt lerövidíti.
• A nem pénzbeli marasztalás iránti azon perekben is lehetővé teszi az előzetes végrehajthatóság elrendelését, ahol a félnek a végrehajtás elhalasztásából nem kára, hanem egyéb, nem pénzben kifejezhető hátránya származna.
• A fellebbezésben nem kötelező megjelölni a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört.

• A módosítás a másodfokú eljárásban a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett fellebbezés tartalmát leegyszerűsíti.
• Személyállapotot érintő perekben a módosítás bevezet egy új perfelvételi útvonalat, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság a kereset közlésével egyidejűleg perfelvételi tárgyalást tűzzön, kereset és ellenkérelem-változtatást megengedi az érdemi tárgyalási szakban.
• Gondnokság alá helyezési eljárásban minimalizálja a rendőrség által foganatosítható kényszerintézkedéseket.
• Házassági perekben a keresetlevélben kötelező megjelölni az életközösség időtartamát, hivatalból elrendelhető ideiglenes intézkedés esetében az intézkedés elrendelésére alapot adó feltételt és kiszélesíti a szülői felügyelettel kapcsolatos kérdésben elrendelhető ideiglenes intézkedést.
• Apaság, illetve anyaság megállapítása iránti perben a bíróság soron kívül jár el, amennyiben a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a per folyamatban léte alatt a gyermek örökbefogadása iránti eljárás van folyamatban.
• A bíróság szükség esetén, az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határozhat az apaság megállapítása iránti perben, a kiskorú tartása felől, a kiskorú gyermek védelme érdekében.
• A személyi állapotot érintő perek körét a kapcsolattartási perekkel egészíti ki.
• A kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránti kereset önállóan nem, hanem kizárólag a házassági vagy szülői felügyelettel kapcsolatos perben terjeszthető elő.
• Szülői felügyelettel kapcsolatos perek körét kibővítette a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésével kapcsolatos perekkel is.
• Ha fél által indítványozott bizonyítás nem a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, vagy azzal ellentétes, vagy az ellenérdekű szülő lejáratását célozza, a bíróság mellőzheti az indítványozott bizonyítást, és élhet a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével.
• Sajtóperek esetén a helyreigazító közlemény közzétételének kezdeményezésére előírt harmincnapos határidőt megadottnak kell tekinteni, ha a helyreigazítás iránti kérelmet a sajtószerv címére legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják.
• Sajtó-helyreigazítási perek esetén megszűnik az alperes sajtószerv székhelye szerinti törvényszék kizárólagos illetékessége.
• A képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perrel összefüggésben a megelőző eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidővel kapcsolatos szabályokat módosítja.
• Munkáltatói igényérvényesítéssel kapcsolatos kizárólagos illetékességi szabályokat kiegészíti.
• Felperes az érdemi tárgyalási szakban keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztése nélkül felemelheti a követelés összegét a követelésnek a per folyamán esedékessé vált részeire.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.