Pótbefizetésre vonatkozó új szabályok

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2021.09.30 | Cégjog

A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja. 

Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma már alapvetőnek tekinthető jogintézményt, a pótbefizetést a gazdasági társaságok működésének stabilitását, a fizetőképességük hatékonyabb biztosítását szolgáló eszközként a Ptk. általános társasági jogi jogintézményként szabályozza”. A jövőben tehát bármely gazdasági társasági forma esetében lehet pótbefizetésről rendelkeznie – a nyilvánosan működő gazdasági társaságok kivételével, ugyanis „a nyilvánosan működő részvénytársaság működési mechanizmusai révén gyakorlati értelemben elkülönül a többi társasági formától, továbbá a társaság és a részvényesek kapcsolatának is más a jellege, mint egy zártan működő társaságban, így nem indokolt a pótbefizetés intézményének bevezetése tőzsdei cégek esetében”.

A pótbefizetés hatékony és gyors eszközt biztosít a társaságoknak, a társaság tagjainak arra, hogy fizetőképességük megrendülése esetén tőkepótlásról tudjanak gondoskodni akként, hogy a társaság legfőbb szerve a társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára, feltéve, hogy ezt a lehetőséget a létesítő okirat tartalmazza. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és egyszemélyes részvénytársaság esetén a pótbefizetés előírásához létesítő okiratba foglalt rendelkezésre nincs szükség. A pótbefizetés feltételeit az alapítónak vagy az egyedüli tagnak a határozatában kell megállapítania.

A pótbefizetés kapcsán a létesítő okiratban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kellett fizetni, kivéve, ha a legfőbb szerv másként határoz.

Nem változott, hogy a pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni, és hogy a pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. 

Továbbra is szigorú szankciót von maga után a Ptk. a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása esetére: a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azaz ilyen esetben az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a mulasztó tagot a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. Ettől a tagok egyébként egyező akarattal sem térhetnek el, ugyanis semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére a Ptk.-ban meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.