Pótbefizetésre vonatkozó új szabályok

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2021.09.30 | Cégjog

A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja. 

Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma már alapvetőnek tekinthető jogintézményt, a pótbefizetést a gazdasági társaságok működésének stabilitását, a fizetőképességük hatékonyabb biztosítását szolgáló eszközként a Ptk. általános társasági jogi jogintézményként szabályozza”. A jövőben tehát bármely gazdasági társasági forma esetében lehet pótbefizetésről rendelkeznie – a nyilvánosan működő gazdasági társaságok kivételével, ugyanis „a nyilvánosan működő részvénytársaság működési mechanizmusai révén gyakorlati értelemben elkülönül a többi társasági formától, továbbá a társaság és a részvényesek kapcsolatának is más a jellege, mint egy zártan működő társaságban, így nem indokolt a pótbefizetés intézményének bevezetése tőzsdei cégek esetében”.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A pótbefizetés hatékony és gyors eszközt biztosít a társaságoknak, a társaság tagjainak arra, hogy fizetőképességük megrendülése esetén tőkepótlásról tudjanak gondoskodni akként, hogy a társaság legfőbb szerve a társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára, feltéve, hogy ezt a lehetőséget a létesítő okirat tartalmazza. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és egyszemélyes részvénytársaság esetén a pótbefizetés előírásához létesítő okiratba foglalt rendelkezésre nincs szükség. A pótbefizetés feltételeit az alapítónak vagy az egyedüli tagnak a határozatában kell megállapítania.

A pótbefizetés kapcsán a létesítő okiratban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kellett fizetni, kivéve, ha a legfőbb szerv másként határoz.

Nem változott, hogy a pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni, és hogy a pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. 

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Továbbra is szigorú szankciót von maga után a Ptk. a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása esetére: a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azaz ilyen esetben az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a mulasztó tagot a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. Ettől a tagok egyébként egyező akarattal sem térhetnek el, ugyanis semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére a Ptk.-ban meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja

Dr. Sándor Géza

Dr. Sándor Géza
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
geza.sandor@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja