Segítség, a szőrös szívű munkáltató nem enged el hosszabb szabadságra! Ugrott a kéthetes tengerparti nyaralásom?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.07.05 | Munkajog

Újra itt a forró nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. Munkavállalóként azonban, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, nem árt ismernünk néhány, a szabadság kiadására vonatkozó törvényi előírást.

Sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy a szabadság kiadásának az időpontját nem a munkavállaló, hanem a munkáltató határozza meg.

Annak érdekében, hogy a munkavállalónak is legyen azért némi beleszólása, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy évente hét munkanap szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló ezt a hét munkanapot akár egybefüggően, de akár két részletben is kiveheti. Azt vegyük azonban figyelembe, hogy a törvény értelmében legfeljebb két részletben kérheti a munkavállaló a hét nap szabadság kiadását. Hangsúlyozandó azonban, hogy ez a szabály a munkaviszony első három hónapjára nem vonatkozik.

Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a munkavállaló köteles időben, legalább tizenöt nappal a tervezett szabadság kezdete előtt jelezni a munkáltató számára a legfeljebb hét nap szabadsága kérésének megfelelő időpontban történő kiadásának az igényét.

Számos probléma tapasztalható a gyakorlatban azzal a látszólag egyszerű szabállyal kapcsolatban is, hogy a munkáltató a szabadságot úgy köteles kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezt a szabályt semmilyen esetben sem lehet azonban úgy értelmeznünk, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló éves szabadságából tizennégy napot egybefüggően kiadni. Fontos törvényi előírás ugyanis, hogy a tizennégy napba beleszámítandó a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetében az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap (közismertebb néven: „nulla órás nap” vagy „kiegyenlítő nap”).

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Maradva az általános munkarendnél, elmondható, hogy gyakorlatilag tíz nap szabadság kiadásával már minden további nélkül teljesíthető a tizennégy nap egybefüggő szabadság kiadására vonatkozó, fent hivatkozott jogszabályi rendelkezés: a munkavállaló hétfőtől péntekig szabadságon van, ezt követi a szombat és vasárnap, mint két pihenőnap, és ez a folyamat a következő héten megismétlődik, amennyiben pedig valamilyen ünnepnap köré kombináljuk a szabadságunkat, akkor az még kevesebb szabadság kiadásával is megvalósítható.

Természetesen a munkáltatót is terheli tájékoztatási kötelezettség: a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölnie kell.

Végezetül nézzük meg, hogy tehet-e olyat a munkáltató, hogy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa? Sajnos igen. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát akár meg is szakíthatja.

A szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy annak megszakításával a munkavállalónak okozott kellemetlenségek bizonyos szintű enyhítését szolgálja az az előírás, hogy ebben az esetben a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, a szabadság megszakítása esetén pedig a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja