Szerzői jogi kisokos VI. – a szerző vagyoni jogainak általános szabályai

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Sokolowski András | 2020.06.11 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk korábbi részében többek között számba vettük a szerzőt megillető szerzői jogok két fő csoportját, a személyhez fűződő jogokat és a vagyoni jogokat. Előző cikkünkben pedig az egyik csoporttal, a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkoztunk részletesen.

Jelen cikkünkben pedig megvizsgáljuk a vagyoni jogok összességére vonatkozó általános szabályokat.

Alapvetésünk, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, a szerzői jogi védelem alapján. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) eltérő rendelkezése hiányában pedig a felhasználásra engedély kizárólag felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerzői vagyoni jogok fentiek szerinti szabályozása (az Szjt. Nagykommentárjában foglaltak alapján) a szerzői jog negyedik fő eleme, ha úgy tetszik: tartóoszlopa. A másik három fő elem pedig a cikksorozatban már korábban ismertetett (1) mű, (2) szerző és (3) a személyhez fűződő jogok.

A Nagykommentár szerint e vagyoni jog olyan átfogó, kizárólagos (abszolút) jogosultság, amely a mű minden ismert és még ismeretlen, jövőbeli hasznosítását a szerzőnek tartja fenn (ez az ún. pozitív felhasználási jog) és a mű felhasználásából mindenki mást kizár (ez a szabályozás ún. negatív oldala). Erre az abszolút jogra épül a szerző kizárólagos felhasználás-engedélyezési joga.

Bár a szerzői vagyoni jog a jogviszony abszolút szerkezete miatt hasonló a polgári jogi tulajdonjoghoz, azzal nem azonos. Mivel a személyhez fűződő jogokkal való összefüggések, és az oltalmi tárgy immateriális jellege miatt számos sajátos vonással is bír. A vagyoni jog tárgya a mű, nem pedig a dolog, amiben az esetleg megjelenik, vagy amin az rögzül. A dolog tulajdonosának e minőségéből eredően nincs semmiféle szerzői jogosultsága, így szerzői jogi felhasználási joga sem.

A jogszabályi rendelkezés „bármilyen” jelzője pedig arra utal, hogy a kizárólagos jog a mű teljes társadalmi felhasználási lehetőségeit átfogja. Így bármilyenfajta felhasználás esetén annak jogszerűségét a felhasználónak kell igazolnia.

Az Szjt. továbbá rögzíti, hogy a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. Ez egyrészt a cím megváltoztatásának a jogát jelenti, ami személyhez fűződő jog is. Másrészt a védett címnek más vagy hasonló műben való jogszerű felhasználásához is külön engedély szükséges.

A szerzőt megilleti továbbá a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Ez az ún. merchandising köre, melynek lényege, hogy a műben szereplő alakok az eredeti felhasználástól eltérő, másodlagos felhasználásra kerülnek például egy pólón való megjelenítéssel. Szerintem, e körben talán a kedves Olvasónak is a Csillagok háborúja közönség kedvenc karakterei ugranak be első helyen, mint műben szereplő jellegzetes és eredeti alakok.

Fontos és talán magától értetődő főszabály, hogy a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. Természetesen a szerzőnek csak joga, de nem kötelessége díjat elkérni a felhasználás engedélyezéséért, így akár ingyenesen is kiadhatja a felhasználáshoz szükséges engedélyt. Ám a díjazásról csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.

Az Szjt. a teljesség igénye nélkül azért rögzíti a jogosulatlan felhasználás egy esetét is, mely szerint jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó, jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.

Továbbá az Szjt. – szintén a teljesség igénye nélkül – felsorolja, hogy mely tevékenységek minősülnek felhasználásnak. Így a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés; a terjesztés; a nyilvános előadás; a nyilvánossághoz közvetítés-sugárzással vagy másként; a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése; az átdolgozás és a kiállítás.

A továbbiakban e felhasználási módokat külön-külön is megvizsgáljuk majd.

Cikksorozatunk folytatódik.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja