Szerzői jogi kisokos VII. – a szerző többszörözéshez való joga

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.08.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunkban a szerzői joggal és a szellemi alkotásokkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket igyekszünk számba venni. Így a kedves Olvasó – amennyiben lelkesen követi cikkeinket –, már számtalan kérdésre tud válaszolni e témában. Legutóbbi cikkünkben a mű szerzőjét megillető vagyoni jogok összességére vonatkozó szabályokkal foglalkoztunk.

Most pedig az egyes vagyoni jogokat vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről. Így tehát következzen a jogalkotó által elsőként kiemelt vagyoni jog: a többszörözés joga.

Talán nem árt átismételni, hogy a szerzőt megillető vagyoni jogok mind a mű felhasználásához kötődnek. Azaz a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A jogalkotó pedig a gyakorlatban tipikusan előforduló felhasználási formákat, módokat igyekszik törvényi szinten szabályozni. Ilyen például a többszörözés.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Alaptételünk a következő: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

A többszörözés fogalmát pedig két mozzanatból álló cselekvésként definiálja a jogalkotó. Miszerint a többszörözés (1) a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint (2) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. Így a mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

Mivel a szerzőt a vagyoni jogok gyakorlásának átengedése esetén, azaz a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, így a többszörözésre adott engedély megadása után is díjazás jár a szerzőnek. E díj fizetésére vonatkozóan a jogalkotó pedig az alábbi részletszabályokat rögzíti a többszörözés esetében.

A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Ez a megkötés azonban nem alkalmazható az átdolgozási jogra és az átdolgozási jog gyakorlására.

Megfelelő díjazás illeti meg továbbá a rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit, műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel. E díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben.

Szintén megfelelő díjazás illeti meg az olyan művek szerzőit, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón, ún. reprográfiával többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel.

A vonatkozó törvényi rendelkezések még számos egyéb szabályt is tartalmaznak a díjak meghatározására és felosztására vonatkozóan, ám ezek ismertetése meghaladja jelen cikk kereteit.

Cikksorozatunk folytatódik.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja