Szülői felügyelet tartalma IV. – A gyermek törvényes képviselete

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.05.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék.

A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.

A törvényes képviselet a szülői felügyeletet gyakorló szülőknek nemcsak joga, hanem kötelezettsége is. A személyi és vagyoni ügyekben való törvényes képviselet szabályai korábban is eltértek annyiban, hogy míg vagyoni ügyekben a szülők adhattak és adhatnak egymásnak meghatalmazást, addig a gyermek személyét érintő ügyekben nem. A gyermek személyi ügyeiben az együtt élő szülők együtt járnak el, és hasonlóképpen mindkét szülőt megilleti a gyermek személyi ügyeiben való törvényes képviselet joga, ha már különélőkként közös szülői felügyeletet gyakorolnak.

A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatokat, amelyekre jogszabály feljogosítja; a családjogi rendelkezések számos esetben a kiskorú személyes nyilatkozatát teszik szükségessé. Ha a kiskorú házasságot köt (tizenhatodik évének betöltését követően gyámhatósági engedéllyel), a nyilatkozatot személyesen kell megtennie. Személyes jognyilatkozat szükséges ahhoz is a tizennegyedik életévét betöltött gyermek részéről, hogy az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válhasson. Ha a gyermeket örökbe fogadták, a tizennegyedik évét betöltött gyermek maga kérhet a gyámhatóság előtt felvilágosítást arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e vér szerinti szülője, és az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok tekintetében személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül járhat el a korlátozottan cselekvőképes kiskorú.

A szülő főszabály szerint nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél. Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.

Az érdekek ellentétét a jogszabály értelemszerűen a jogi és elsősorban vagyoni érdekek ellentéte oldaláról közelíti meg, és ez megnyilvánulhat a szerződéskötés körében, továbbá jellemzően hagyatéki eljárásban. Önmagában a szülő és a gyermek közötti véleménykülönbség nem ad alapot az érdekellentétre.

Az eseti gyám kirendelése a gyámhatóság feladata, mely akár kérelemre, akár hivatalból történhet. Az eseti gyám a gyám jogkörében jár el; az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét meg kell kérdeznie, s azt figyelembe is kell vennie a gyermek életkorára és érettségére tekintettel.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.