Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.05.28 | Adatvédelem
Korábbi cikkünkben a társasházi kamerarendszerek üzemeltetésének egyes adatvédelmi jellegű kérdései már bemutatásra kerültek. A jelen bejegyzésünkben a társasházi törvénynek [2003. évi CXXXIII. törvény; (Tht.)] a kamerarendszerre vonatkozó rendelkezéseit a teremgarázsok tekintetében értékeljük.
A Tht. úgy rendelkezik, hogy a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet, továbbá a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A társasházak jogi jellemzője, hogy az egyes lakások vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában állnak, míg a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A társasházi épületekben létesített teremgarázsokat – a lakásokkal egyező módon – külön albetéten hozzák létre, azaz a teremgarázs funkciójára szolgáló helyiség is társasházi külön tulajdont képez. Az így albetétesített teremgarázsban elsősorban a társasház lakói szereznek tulajdont. A jellemzően nagyszámú tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában álló teremgarázsban az egyes beállóhelyek tekintetében pedig az alapító okiratban rögzített használati megállapodás az irányadó. Tehát a teremgarázs a Tht. tekintetében külön tulajdonnak minősül, míg az érintett tulajdonostársak belső jogviszonyára a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazandóak; ezért is szükséges a beállóhely értékesítésekor a tulajdonostársakat az elővásárlási jog gyakorlására felhívni.
A Tht. fenti rendelkezéseiből pedig az következik, hogy mivel a teremgarázs társasházi külön tulajdonnak minősül, így a közgyűlés annak kamerás megfigyeléséről sem dönthet, és a kamera ekként a teremgarázs bejáratára sem irányulhat. Ez a következtetés a mindennapi gyakorlattal, és a praktikummal teljes mértékben szemben áll, azonban a jogszabályi rendelkezésekből ez egyértelműen megállapítható.
A teremgarázs kamerás megfigyelése csak a teremgarázs tulajdonosainak határozata alapján lenne lehetséges, és a kamerarendszer kiépítésének, üzemeltetésének költségei őket terheli, ahogy őket terheli az is, hogy az adatvédelmi előírásoknak mindenben megfeleljen a kamerarendszer. Természetesen van lehetőség arra, hogy ennek költségeit a társasház átvállalja, illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátásával a társasház kamerarendszerének üzemeltetője kerüljön megbízásra, azonban fontos kiemelni, hogy két különböző jogviszonyról, és két különböző felelősségi formáról van szó.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.