Termőföld más célú hasznosítása II.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2020.01.09 | Ingatlan

A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban.

Cikksorozatunk második részében a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintjük át.

A termőföld védelméről szólót törvény értelmében a termőföld más célú hasznosítása esetén – főszabály szerint – egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni.

Talán mindenkiben az a kérdés merül fel elsőként, hogy mégis mekkora összeget kell leróni? A földvédelmi járulék mértékét – a termőföld védelméről szóló törvény rendelkezései szerint – a más célú hasznosítással érintett termőföld minősége, egészen pontosan a minőségi osztálya és az aranykorona-értéke, illetve az ahhoz kapcsolódó szorzószám határozza meg. Azaz minél jobb minőségű a termőföld, annál magasabb összegű földvédelmi járulékot kell megfizetnie az igénybevevőnek.

Fontos, hogy különbséget kell tennünk a földvédelmi járulék esedékességét illetően az időleges és a végleges más célú hasznosítás között.

A termőföld végleges más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetéséről az engedélyezésről szóló hatósági határozatban, míg időleges kivonás esetén az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról szóló hatósági döntésben kell rendelkezni. Azaz végleges kivonás esetén az igénybevétel megkezdésekor, míg időleges kivonás esetén az igénybevételt követően kell megfizetni a kiszabott földvédelmi járulékot.

A járulék megfizetésére azt a személyt kell kötelezni, aki a más célú hasznosítást kezdeményezi. Egyedül belterületbe vonás esetén van ez másképp, amikor a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy – habár milliós összegű járulék is könnyedén kiszabásra kerülhet – a járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető, azt minden esetben a hatósági határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni. Méghozzá a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára kell befizetni. A földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg.

Ahogy cikkünk elején már említésre került, vannak kivételes esetek, amikor nem kell megfizetni a járulékot. Ezeket az eseteket a termőföld védelméről szóló törvény tételesen felsorolja. Nem kell járulékot fizetni például abban az esetben, ha a hatóság a termőföld más célú hasznosítását talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása, öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése vagy állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése céljából engedélyezi.

Végül felhívjuk a figyelmet egy speciális esetre, amikor is külfejtéses bányászati tevékenység céljára engedélyezett más célú hasznosítás esetén, ha a bányavállalkozó újrahasznosítja a bányászati tevékenységgel érintett területet, akkor bizonyos feltételekkel a korábban megfizetett földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg visszafizetésére tarthat igényt.

Cikksorozatunk következő részében a más célú hasznosítás iránti kérelem szabályozását tekintjük át.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.