Tettleges véleménynyilvánítás

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2019.02.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a jelen írásban kizárólag jogi aspektusai alapján tájékoztatom a nagyérdeműt egy érdekes kérdésről és jogelvi dilemmáról, semmiféle erkölcsi állásfoglalást nem kívánok tenni az ügyben. A cikk az 1/2019. (II. 13.) AB határozat rendelkezésein alapul.

Történeti tényállásunk szerint bizonyos személyek 2017. április 17-én a Budapest V. kerületi Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga színű festéket tartalmazó luftballonnal dobálták meg, amelynek következtében az emlékmű felszínén több helyen festékfolt keletkezett. A szabálysértési hatóság a tényt, mely szerint a festék az emlékmű felszínéről csapvízzel, dörzsölés nélkül teljes egészében eltávolítható volt, igazolta.

Az eljáró első- és másodfokú bíróság ezen tényállás mellett az elkövetők cselekményét garázdaság szabálysértéseként értékelte, amikor is az Alkotmánybíróság (AB) elé került az ügy.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az AB-nak abban kellett állást foglalnia a kérelmezők (a szabálysértést elkövetők) beadványa nyomán, miszerint az elkövetők cselekménye belefér-e a szabad véleménynyilvánítás körébe, s mennyiben „konkurál” a szabad véleménynyilvánítás joga más, Alaptörvény által védett jogi tárggyal.

Az AB határozatot szignáló 15 fős alkotmánybírói testületből 9 alkotmánybíró fűzött párhuzamos indokolást vagy különvéleményt a határozathoz, ennek megfelelően a jogi kérdés megítélése nem volt könnyű feladat. Külön kiemelendő, hogy álláspontom szerint több párhuzamos indokolás vagy különvélemény tartalmaz a többségi állásponthoz képest megfontolandó jogi érvelést.

AZ AB határozat főbb aspektusai, megállapításai az alábbiak:

1) Az AB nem vonhatja el az ítélkező bíróságok hatáskörét az előttük fekvő tényállás elemeinek átfogó mérlegelésére, csupán a mérlegelés alapjául szolgáló jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját, illetve a mérlegelés alkotmányossági szempontjainak a megtartását vizsgálhatja felül.

Azaz, ha egy bírói eljárásban az eljáró bíró megfelelő súllyal értékeli az alkotmányossági követelmények érvényesülését, azok esetleges ütközése esetén mérlegeli az adott ügyben magasabb érdekű jogi normát, akkor az AB-nak nincs hatásköre az alaptörvény-ellenesség megállapítására.

2) A véleménynyilvánítás joga kiterjed a nem verbális jellegű megnyilatkozásokra is. Minden esetben az adott tényállás mellett értékelni kell, hogy egy tettleges cselekmény mennyiben minősül véleményt nyilvánító aktusnak és mennyiben meríti ki esetleg egy szabálysértési vagy büntetőjogi tényállás elemeit. Az AB, álláspontom szerint, megengedő határozati indokolást adott, amikor megfelelő feltételek fennállása esetén gyakorlatilag elfogadhatónak tartja bizonyos, egyébként tényállásszerű cselekmények „véleménynyilvánítás jogának hatálya alá eső szimbolikus szólási” minőségét.

3) Egy tett véleménynyilvánításként kezelésének szükséges, de semmiképp sem elégséges feltétele, hogy a cselekményt elkövető a véleménye kifejezésének céljából cselekedjen. A véleményszabadság alkalmazásához az is szükséges, hogy a közlés választott formája objektív módon is alkalmasnak tekinthető eszköze, közvetítője legyen gondolatok közlésének. Avagy a külső szemlélő, a társadalom tagjai értsék az elérni kívánt célt, mondanivalót.

4) Az ítélkező bíróságoknak figyelemmel kell lenniük a szólásszabadságnak más alapjogokkal való (tényleges vagy látszólagos) összeütközésére.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Álláspontom szerint az egyik legfontosabb – sajnos a határozati részben nem szereplő – megállapítás és az ügy gordiuszi csomójának megoldása egy párhuzamos indokolásban keresendő. Ha egy véleményt olyan módon fejeznek ki, amely egyben valamely szabálysértési tényállás elkövetési magatartását is megvalósítja, akkor a hatóságok és bíróságok (…) a cselekmény társadalomra való veszélyességének mérlegelése körében értékelhetik, hogy a magatartás adott esetben a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlására irányult.

Ebben az esetben ugyanis kimondható, hogy a cselekmény tényállásszerű ugyan, de nem veszélyes a társadalomra. Már, ha így ítéli meg az adott bíróság.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Hortobágyi Sándor

Dr. Hortobágyi Sándor
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
sandor.hortobagyi@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja