Tulajdonos vs. üzembentartó – ki mire jogosult/köteles?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.06.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az mindenki számára egyértelmű, hogy az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosának joga van a tulajdonában lévő dolgot birtokában tartani, illetve azt használni, azzal rendelkezni. Bizonyos esetekben azonban a tulajdonjog és a birtoklás, használat joga elválhat egymástól. Ennek egyik esete, amikor a gépjármű tulajdonosa a jármű használatára üzembentartót jelöl ki.

Az üzembentartó lehet a jármű tulajdonosa vagy az, akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlő jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. Ezek alapján megállapítható, hogy amennyiben a jármű tulajdonosa és üzembentartója nem ugyanaz a személy, az üzembentartót a járműnyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a jármű tulajdonosának kell kérnie az illetékes közlekedési igazgatási hatóságtól a használat átengedését követő 15 napon belül.

A bejegyzést követően a közlekedési igazgatási hatóság az üzembentartó adatait is tartalmazó forgalmi engedélyt és törzskönyvet állít ki, amelyek alapján az üzembentartó teljeskörűen gyakorolja a jármű használatával és forgalomban tartásával kapcsolatos jogokat, valamint felelős az üzembentartót terhelő kötelezettségek teljesítéséért. Ez magában foglalja többek között a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kötési kötelezettséget, valamint a jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos kötelezettséget, ideértve a jármű időszakos vizsgálati kötelezettségét is. Ezen túlmenően a gépjárműadóról szóló törvény alapján az köteles az adó megfizetésére, aki az év első napján a járműnyilvántartásban üzembentartóként (ennek hiányában tulajdonosként) szerepel.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A parkolási díj, úthasználati díj viselésével kapcsolatban a közúti közlekedésről szóló törvény akként rendelkezik, hogy ezen díjak megfizetéséért, valamint a megfizetés elmulasztása miatt kiszabott pótdíj viseléséért a jármű üzembentartója felel. A parkolási díj viselésével kapcsolatban a bíróság akként foglal állást, hogy a parkolási díjat a parkolóhelyet ténylegesen igénybe vevő köteles megfizetni, aki nem feltétlenül kell, hogy azonos legyen a gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával. Abban az esetben, ha a parkolási díjat a tényleges használó nem fizeti meg, erre a gépjármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmányban szereplő üzembentartó köteles, vélelem szól ugyanis amellett, hogy a gépjárművet parkoláskor az üzembentartó használta. Ha azonban az üzembentartó nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a tényleges használó által meg nem fizetett parkolási díjat a gépjármű tulajdonosának kell megfizetni.

A gépjárművel elkövetett szabályszegések, szabálysértések, bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott pénzbírságot szintén az adott cselekményt elkövető, vagyis a gépjármű tényleges használója köteles megfizetni, amennyiben a gépjármű tényleges használójának személye nem állapítható meg, a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságot tartalmazó csekket az üzembentartó címére kell megküldeni. Mindezeken kívül az üzembentartó felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármű(vek)re vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. Utóbbi esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jármű jogellenesen került ki a birtokából és ezzel kapcsolatban kezdeményezte a megfelelő hatósági eljárást vagy a gépjárművet másnak használatba adta.

Abban az esetben, ha a gépjármű tulajdonosa megvonja a gépjármű használatának jogát az üzembentartótól, a hatósághoz intézett egyoldalú nyilatkozatával visszavonja az üzemben tartás jogát.

Összességében elmondható, hogy amennyiben a gépjármű tulajdonosa tartósan átengedi a gépjármű használatát, célszerű kezdeményezni a tényleges használó üzembentartóként történő bejegyzését, elkerülve ezzel az általa elkövetett szabálytalanságokkal okozott „meglepetéseket”.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja