Védekezés céljából készült irat! Ne olvasson tovább!

Szerző(k): Dr. Zalavári György Dr. Sándor Géza | 2021.01.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az ügyvédi titok mindig is biztosította az ügyfelek számára a teljes körű titoktartást, azonban ez csak az ügyvéd irányából védte az ügyfelet olyan értelemben, hogy például az ügyféltől lefoglalt dokumentumokat a hatóságok és más szervek szabadon áttekinthették, azokat az ügyféllel szemben felhasználhatták, és így lényegében az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció védelme csak korlátozottan volt biztosított.

A védekezéshez való jog teljes körű biztosítása érdekében, azaz, hogy az ügyfél a jogainak megvédése érdekében akár írásban is szabadon feltárhassa az információkat az ügyvédje előtt, a 2017. június 29. napján hatályba lépett ügyvédi tevékenységről szóló törvény általános jelleggel vezette be a védekezés céljából készült irat jogintézményét, és kiterjesztette a titokvédelmet minden bírósági, hatósági és közhatalmi eljárásra. Így az ügyvéd oldaláról, mint ügyvédi titok, az ügyfél oldaláról – az ügyfélnél fellelhető iratok tekintetében –, mint védekezés céljából készült irat biztosított a teljes körű védelem az ügyfél és az ügyvéd közötti kommunikáció tekintetében.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Örökösödés jogi tanácsai – örökhagyóként vagy örökösként egyaránt sok múlhat a jogi tájékozottságon.

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A védekezés céljából készült irat tehát az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Ez utóbbi fordulat azt jelenti, hogy csak akkor fog az irat védekezés céljából készült iratnak minősülni, ha az nem csak a tartalmából derül ki, hanem már ránézésre is, így például papír alapú dokumentumok esetében a fedőlapon jól látható helyen vagy e-mailek esetében a címben szerepeltetni kell a védekezés céljából készült irat fordulat.

Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból. Így tehát, ha az irat ugyan az ügyvéd részére kerül megküldésre, de másolatban ügyfélnek nem minősülő személy is szerepel a címzettek között, akkor az ilyen személytől lefoglalt irat elveszíti a védettségét.

Annak érdekében, hogy ne minden levelezésre kerüljön rá a védekezés céljából készült irat fordulat kikerülve ezzel az eredményes hatósági ellenőrzést, a hatóság jogosult az iratba a feltétlenül szükséges mértékig betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e. Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát. A védekezés céljából készült irat minősítése kérdésében a bíróság jogosult döntést hozni: ha azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a kérelmező számára kiadja; ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintettnek adja ki.

Speciálisan alakul a kamarai jogtanácsosok helyzete, hiszen az ő esetükben az ügyfél a munkáltatójuk, így a cégen belüli kommunikációt is megilleti a törvény által biztosított védelem.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény a védekezésre céljából készült irat jogintézményét általánosságban megteremtő rendelkezéséhez képest a védekezés céljából készült iratra vonatkozóan a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény speciális szabályokat állapít meg, különösen az érintett irat minősítésére vonatkozóan.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja

Dr. Sándor Géza

Dr. Sándor Géza
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
geza.sandor@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja