Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.03.21 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Egy korábbi blogbejegyzésben (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről) részletesen foglalkoztam a hulladékgazdálkodási szabálysértések során a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján alkalmazható szankciókkal.
A jelen cikk témája kiemelten egy szankció, jelesül a zár alá vétel vizsgálata.
A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki a Ht. rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, illetve közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség lehet, a helyszínen lefoglalhatja vagy zár alá veheti.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A környezetvédelmi hatóság a zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet a helyszínről elszállítja és megőrzi, kivéve, ha az elszállítás nem lehetséges vagy aránytalanul magas költséggel járna.
Ebben az esetben a hatóság az eszközt, dolgot, illetve járművet a jogsértő őrizetében hagyja a használat, valamint az elidegenítés és megterhelés jogának megtiltásával.
A környezetvédelmi hatóság a lefoglalást vagy a zár alá vételt az alábbi esetekben szünteti meg:
- amennyiben eljárása során hulladékgazdálkodási bírságot nem szabott ki;
- az eljárásban hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, és a bírságot, valamint egyéb költséget az eljárás alá vont személy a környezetvédelmi hatóságnak az előírt határidőn belül maradéktalanul megfizette, vagy arra a hatóság – elidegenítési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;
- a jogsértéssel kapcsolatban indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalásról határozatot hozott;
- a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa írásban nyilatkozik arról – és ezzel bizonyítja –, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel;
- a zár alá vétel elrendelésének oka megszűnt;
- a hatóság az eljárást megszüntette.
A zár alá vett eszköz, dolog, illetve jármű annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a környezetvédelmi hatóság zár alá vette, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolja. A kiadás további feltétele, hogy a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező döntés közlésének napját követő nap és a kiadás napja közötti időtartamra eső szállítási, illetve tárolási költség a környezetvédelmi hatóság részére igazoltan megtérítésre kerüljön.
Amennyiben a zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet a zár alá vételt elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül az arra jogosult személy nem veszi át, azt a környezetvédelmi hatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett eszköz, dolog vagy jármű helyébe lép.
Ha az értékesítés során befolyt ellenértéket az arra jogosult a környezetvédelmi hatóság ez irányú tájékoztatását követő 5 éven belül nem veszi át, az eszköz, dolog vagy jármű értékesítéséből befolyt ellenérték az állam tulajdonába kerül.
A zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet el kell kobozni, ha
- az ügyben véglegesen bírságot szabtak ki, és a véglegesen kiszabott bírságot, valamint egyéb költséget a jogsértő személy az előírt határidőig nem fizette meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított 8 napon belül benyújtott kérelem alapján – a környezetvédelmi hatóság a részére nem engedélyezett, valamint
- a zár alá vételt elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudomással bírhatott arról, hogy a zár alá vett eszközt, dolgot vagy járművet jogsértésre használják fel, és ennek tényéről a környezetvédelmi hatóságot nem tájékoztatta.
Figyelemmel arra, hogy piaci szereplők a hulladékgazdálkodási tevékenység során jelentős értékű eszközöket, járműveket használhatnak, javasolt és ajánlatos kiemelt körültekintéssel és az előírások betartásával eljárni.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.