Visszautasítható-e a webshop megrendelés teljesítése?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2022.03.31 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A webshop megrendelések során létrejövő szerződések digitalizált formája miatt gyakori a bizonytalanság, hogy egyáltalán mikor jön létre maga a szerződés, és mi annak pontos tartalma. Észlelve a bizonytalanság körüli lehetőséget, számos webshop előszeretettel végez „túlkínálatot”, azaz a meghirdetett áron több megrendelést fogad be, mint amit ténylegesen teljesíteni képes, majd készlethiányra vagy egyéb indokra hivatkozással megtagadja a megrendelés teljesítését. Alábbi cikkünkben ennek a gyakorlatnak a jogi hátterét fogjuk feltárni.

Kezdjük a szerződéskötés folyamatával a webshopok esetében: a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát a vásárló az adott termék megrendelésének elektronikus úton történő leadásával teszi meg. Ugyanakkor ez a mozzanat önmagában nem hozza létre a szerződést még abban az esetben sem, ha egyúttal a termék vételárának megfizetése is megtörténik (jellemzően bankkártyával vagy átutalással). Ekkor tehát még rendelkezik némi mozgástérrel a webshop a szerződés létrehozása kapcsán.

Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai között a Ptk. 6:84. § (2) bekezdése azt rögzíti, hogy „az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.” Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a Ptk. ezen rendelkezése kizárólag a vásárló megrendelésének beérkezésére vonatkozó visszaigazolási kötelezettséget jelent, azaz a webshop késedelem nélkül (ami külön jogszabályban meghatározottak szerint maximum 48 óra) azt köteles visszaigazolni, hogy a vásárló megrendelése a részére megérkezett.

A vásárlói megrendeléssel megtett szerződéskötési nyilatkozat webshop általi elfogadása a fent idézett visszaigazolással egyidejűleg vagy külön nyilatkozatban történik: ha a webshop külön nyilatkozatban fogadja el a szerződéskötési ajánlatot (amelyet jellemzően „megrendelés-visszaigazolásnak” neveznek), akkor a webshop és a vásárló közötti szerződés ennek a nyilatkozatnak a közlésével jön létre.

A szerződés létrejöttének legfontosabb következménye, hogy abból kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Nyilvánvalónak tűnik, de mégis gyakorta figyelmen kívül marad, hogy egy szerződésben vállalt szolgáltatás vagy bármely más kötelezettség teljesítésének megtagadása szerződésszegésnek minősül, amely esetre a Ptk. 6:183. §-a a következő előírásokat rögzíti: „Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

A bevezetőben említett példához visszanyúlva, a készlethiány felmerülése semmi esetre sem tekinthető a teljesítés-megtagadás jogos indokának, ugyanis az elérhető készletet a webshopnak a megrendelés visszaigazolását megelőzően is lehetősége lett volna ellenőrizni, illetve az átmeneti hiányt újabb beszállítás révén pótolni.

A szerződés teljesítésének megtagadása esetére ugyanakkor a vásárlónak nem csupán a szerződéstől való elállás és az esetlegesen megfizetett vételár visszakövetelése marad egyetlen megoldásként: a Ptk. fent idézett rendelkezése a késedelem jogkövetkezményeinek alkalmazását is lehetővé teszi, azaz a vásárló jogosult a megrendelés teljesítésének akár bíróság előtti követelésére is.

Amennyiben tehát egy meghatározott (akár kedvezményes) vételáron a szerződés létrejött, a webshop nem mentesülhet a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól a vételár visszafizetésének felkínálásával, hiszen a vásárló választása szerint továbbra is jogosult a megrendelés teljesítésének követelésére.

Ha pedig önmagában a vásárló által indított bírósági eljárás nem jelentene kellő elrettentést a fent bemutatott gyakorlattól (hiszen kevesen áldoznak időt és pénzt egy ilyen eljárás megindítására), jelezni kívánjuk a webshoptulajdonosoknak, hogy ez a magatartás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálódását is magával vonhatja. Érdemes tehát a webshop megrendelésekben vállalt kötelezettségeket megfelelően teljesíteni mind a vásárlói, mind a hatósági elégedettség növelése érdekében.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.