Vitarendezés pereskedés nélkül

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.03.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár elkerülésére azonban több lehetőség is rendelkezésre áll.

Elkerülhető a pereskedés, ha már a jogvita kialakulásakor, de még a pereskedést megelőzően a felek mediátort vesznek igénybe. A közvetítés a vitarendezés gyors és költséghatékony formája, ahol nem egy harmadik fél dönti el a felek közötti vitás kérdést, hanem az érintettek jutnak konszenzusra a mediátor közrehatásával. A Pp. lehetőséget biztosít arra, hogy a közvetítői eljárásban született megállapodást a felek bírósági úton egyezségbe is foglalhassák, biztosítva ezzel annak végrehajthatóságát, így tehát végeredményben a megállapodásuk ítélethatállyal fog bírni.

A feleknek azonban nem szükséges mediációt igénybe venniük az egyezség megkísérléséhez; a Pp. lehetőséget biztosít közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre is, tehát a bíróságon akkor is lehet kérni egyezségi kísérletre idézést, ha megelőzőleg a felek között nem jött létre közvetítői eljárásban megállapodás.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szomszédjogok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Fontos, hogy míg a közvetítői eljárást követő egyezségi kísérlet esetén a jogi képviselő nem kötelező, addig a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet tekintetében a Pp. az általános szabályok alkalmazását írja elő. Tekintettel arra, hogy a bíróságok hatáskörét a jogvita tárgya határozza meg, és arra, hogy az új Pp. szerint a jogi képviselet csak akkor nem kötelező, ha azt a Pp. külön kimondja, így a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekben a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet során is szükséges jogi képviselőt megbízniuk a feleknek.

Ha az egyezségi kísérletre idézés során nem jön létre egyezség, a bíróság a bírósági közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatja a feleket. Ekkor a feleknek lehetőségük van arra, hogy külön szakképesítéssel rendelkező bíró vagy bírósági titkár előtt kíséreljék meg a vitájukat megállapodás útján rendezni. Ezért az eljárásért külön illetéket vagy díjat sem kell fizetni; sőt, amennyiben sikeresen zárul a közvetítés, akkor – az alapeljárás szakaszától függően – illetékkedvezményben is részesülhetnek a felek. Az alapeljárás teljes egészében elválik a mediációs eljárástól. A közvetítői eljárás nem nyilvános és arról jegyzőkönyv sem készül; a mediátort szigorú titoktartás terheli; az alapügyben eljáró bíró sem szerez tudomást az ott elhangzottakról.

A családjogi, a szerződéses, a kártérítési és a munkaügyi jogviták tipikusan azon ügycsoportokba tartoznak, ahol a közvetítést igénybe veszik a felek. Ugyanakkor vannak olyan ügyfajták, ahol kizárt a közvetítés; ide tartoznak például az apaság és a származás megállapítása, a szülői felügyelet megszüntetése, a gondnokság alá helyezés iránti perek, továbbá a sajtó-helyreigazítási vagy a végrehajtási eljárások.

Az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem illetéke a peres eljárás illetékéhez képest alacsonyabb, ugyanis az a pertárgy értékének 1%-a, de mindösszesen legfeljebb 15 000 forint. A közvetítés igénybevételének elterjedése érdekében a jogalkotó további költségkedvezményeket is elfogadott. Így a nem bírósági közvetítők díjával, de legfeljebb 50 000 forint összeggel csökkenthető a peres illeték. Amennyiben pedig a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig megállapodásra jutnak, akkor 90% illetékkedvezményben részesülnek. Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően egyezséget kötnek.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja