Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2020.12.03 | Cégjog
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrész, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyás megszerzése esetén áll fenn, továbbá akkor is, ha a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot.
Ilyen kiemelt ágaztok a fegyver és lőszer gyártása, kettős felhasználású termék előállítása, titkosszolgálati eszközök előállítása, pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése, villamos energiáról, a földgázellátásról, víziközmű-szolgáltatásról, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, továbbá az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése.
Külföldi befektetőnek minősül az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, továbbá bármilyen külföldi jogi személy, ha a jogi személyben a többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.
A külföldi befektetők személyi körét illetően további korlátozás, hogy a 2020. november 28. kihirdetett, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt külföldi befektetőnek kell tekinteni az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet is. A rendelet továbbá bejelentési kötelezettség körébe vonja a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységet is.
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések körében hasonló intézkedést vezetett be a Kormány 2020. május 25. napján, majd ezt a rendelkezést a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31. napjáig meghosszabbította. A stratégiai társaságokban történő részesedésszerzést az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter részére kell bejelenteni, aki azt vagy tudomásul veszi vagy megtiltja. A stratégiai társaságokban történő részesedésszerzésre vonatkozó szabályokat korábbi bejegyzésünkben ismertettük.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025 Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina Kedvezményes ár 2025. július 31-ig:
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.