A vadászati jog hasznosítása II. – A kényszerhasznosítás szabályai

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.01.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Előző cikkünkben a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról írtunk. Most azzal foglalkozunk, mi történik akkor, ha a föld tulajdonosa vagy a vadászatra jogosult nem tesz eleget a hasznosításra vonatkozó alapvető kötelezettségének. 

A vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának célja leegyszerűsítve az, hogy megvédje a vadat és annak élőhelyét, valamint a másik oldalról az, hogy a vadkárok megelőzését biztosítsa. Ha a kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesítik, akkor a vadászati hatóság a közhírré tett határozatában a következő intézkedéseket teheti (kényszerhasznosítás):

Megállapítja a vadászterület határát, melynek minimum térmértéke nem lehet kevesebb, mint 3000 hektár. A meghatározásnál alapvető szempont a vad életfeltételeinek biztosítása (táplálék, szaporodás, mozgás, búvóhely), és mindemellett számos feltételt vesz figyelembe (például vadászterület rendeltetése, földterület művelési ága, erdőterv betartása, terület határának azonosíthatósága). 

Kötelezi a tulajdonost, hogy nyilvános pályáztatás útján kössön haszonbérleti szerződést (ha ennek nem tesz eleget, akkor a vadászati hatóság mint törvényes képviselője köti meg a szerződést). A haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv hatályának megszűnéséig kell kötni. A hatóság csak addig gyakorolhatja a törvényes képviseletből eredő jogait, amíg a tulajdonos nem tesz eleget a kötelezettségeinek. A hatóságot elszámolási kötelezettség terheli a tulajdonos vagy azok közössége felé. 

Megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét vagy az éves vadgazdálkodási tervét (üzemterv alapján). A vadgazdálkodási üzemterv a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített dokumentum, amely meghatározza a vadászati jog gyakorlását, illetve hasznosítását. Amennyiben annak lejáratát megelőző 60 napon belül nem határozzák meg az új üzemtervet, kérelemre a hatóság 15 napon belül határozatot hoz a kényszerintézkedésről. 

Kijelöli azt a jogi személyt, illetve kijelölheti annak képviselőjét, aki a vadászterületen a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység ellátására jogosult. 

Hatósági vadászatot rendel el. A hatósági vadászat résztvevői lehetnek: tájegységi fővadász, erdészeti szakszemélyzet, természeti és vadászati hatóság tagja és természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja. Az így elejtett vadból származó bevétel azon része, amely meghaladja a hatósági vadászat költségeit, a vadászatra jogosultat illeti. Ha a bevétel kevesebbre jön ki, mint a költség, akkor annak különbözete a vadászatra jogosultat terheli.

Eltiltja a vadászatra jogosultat maximum 5 vadászati évre a vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének végzésétől (például szezonon kívüli vadászat, más területén történő vadászat).

A kényszerhasznosítási intézkedések költségei a földtulajdonost vagy vadászatra jogosultat terhelik, azonban különös figyelemmel vannak arra, hogy rendelkezési jogai az intézkedések mértékével arányosan legyenek korlátozva. 

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.