A tulajdonszerzés módjai I.

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.02.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi más módja is van annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Jelen cikksorozatunk I. részében a tulajdonszerzés különböző módozatainak egy részéről adunk számot.

Tulajdonszerzés átruházással

A legközismertebb tulajdonszerzési mód nem más, mint az átruházással történő tulajdonszerzés. Ebben az esetben a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges. Amennyiben ingatlantulajdon megszerzéséről van szó, abban az esetben az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés

Érdekes lehet ez a tulajdonszerzési mód, ugyanis alapvető közhiedelem, hogy tulajdonjogot átruházással csak a tulajdonostól szerezhetek. Más a helyzet a kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők esetében, mert ilyenkor megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szerződéseink érvényessége a járvány idején

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron 

Ugyanez a helyzet pénzen és értékpapíron való tulajdonszerzés esetén is, az átvevő tulajdonossá válik akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján

Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A kisajátítás

Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg. A közérdekű célokat külön törvény határozza meg, de példának okáért ilyen cél a honvédelem, a terület- és településrendezés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiatermelés, az energiaellátás és a bányászat.

Az elbirtoklás

Elbirtoklás útján az elbirtokló úgy szerez tulajdonjogot a dolgon, hogy azt ingatlan esetén tizenöt, ingó esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Elbirtoklás esetében fontos, hogy a birtoklás jogcím nélkül kell, hogy történjen, ami azt jelenti, hogy semmilyen címet nem tudunk a birtoklás mögé tenni. Van olyan eset, amikor azonban az elbirtoklás jogcím alapján történik meg. Ilyen eset az, amikor a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól írásbeli szerződés alapján megszerezte és az ellenértéket teljesítette, valamint 5 év eltelt, azonban a szerződés alaki hibái miatt nem alkalmas arra, hogy az alapján a birtokló tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartáson átvezessék.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton

Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja, az elválással tulajdonjogot szerez azokon.

A növedék

A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.

Tulajdonszerzés gazdátlan javakon

Gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi. Gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona, vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.

A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése

A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos vízi állatok az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni. A kifogott hal és más hasznos vízi állat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg.

A találás

Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál, és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát. Ezen szerzésnek azonban vannak további feltételei, melyben bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.

Amennyiben Önnek tulajdonszerzéssel vagy egyéb konkrét esettel kapcsolatban kérdése merülne fel, keresse bátran az ECOVIS HUNGARY LEGAL csapatát, készséggel állunk rendelkezésére.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja