Az egyszerűsített végelszámolás is végelszámolás!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2020.06.18 | Cégjog

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a 2018. július 1. napján hatályba lépett egyszerűsített végelszámolás milyen módon könnyíti meg, illetve csökkenti a vállalkozási tevékenység lezárásához kapcsolódó adminisztrációs terheket.

Az egyszerűsített végelszámolás legnagyobb előnye, hogy nem kell külön változás-bejegyzési eljárást lefolytatni a cégbíróság előtt, hanem elegendő az adóhatósághoz bejelenteni az egyszerűsített végelszámolás megindítását, aki erről közvetlenül értesíti az illetékes cégbíróságot. Az egyszerűsített végelszámolás esetén külön végelszámoló sem kerül kijelölésre; a végelszámoló feladatait a cégvezető tisztségviselője (ügyvezetője) látja el.

Gyakorlati tapasztalatunk, hogy miután a vállalkozás könyvelője az adóhatóság felé a bejelentést megtetette, a vállalkozás ügyvezetése a végelszámolót terhelő kötelezettségeknek nem tesz maradéktalanul eleget. A végelszámolót azonban az egyszerűsített végelszámolás során is számos kötelezettség terheli, akkor is, ha nem érkezik hitelezői bejelentés, ugyanis az egyszerűsített végelszámolás szabályai között a Ctv. 114. § (5) bekezdése visszautal a rendes végelszámolás szabályaink megfelelő alkalmazására.

A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül köteles értesítéssel élni különböző hatóságok, szervezetek irányában. Így amennyiben a végelszámolás alatt álló vállalkozás ingatlanvagyonnal rendelkezik, a végelszámolás megindításáról az ingatlanügyi hatóságot köteles a végelszámoló a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében értesítni, illetve, ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet köteles a végelszámoló értesíteni.

A végelszámolónak minden esetben kötelezettsége a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felé nyilatkoznia, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat. A nyilatkozatot a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti adattartalommal kell megtenni.

A végelszámoló köteles továbbá a végelszámolásról megindításáról értesíteni a cég pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót, a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő egyesületeket, alapítványokat, és amennyiben a cég valamilyen hatósági vagy bírósági eljárásban érintett, akkor az eljáró hatóság, illetve bíróság felé is értesítéssel kell lennie.

Végül a végelszámoló feladatai közé tartozik az is, hogy a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével harmadik személyt megbízzon, és az erről szóló közleménynek a Cégközlönyben történő közzététele iránt intézkedjen. (A végelszámoló e kötelezettségéről itt írtunk részletesen.)

A fentiek elmulasztása egyrészt a végelszámoló kártérítési felelősségét alapozhatja meg, másrészt vele szemben a cégbíróság alkalmazhat szankciókat a törvényes működés kikényszerítése érdekében; szélsőséges esetben pedig a végelszámolás befejezését is akadályozhatja a végelszámolás eljárási szabályainak megsértése.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.