Az Európai Adatvédelmi Testület (Testület) 2020. májusában adta ki a honlapokon alkalmazott, a „cookie” vagy „süti” programok működéséhez történő hozzájárulás menetének tekintetében frissített iránymutatását. Korábban, 2018. áprilisában már a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport WP259 iránymutatása, illetve a 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 70. cikk (1) bekezdésének e) pontja foglakozott a témával. A Testület most kiemelten két vonatkozásban frissítette a süt...
Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé. A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy 2019. decemberi döntésében (NAIH/2019/51/11.) foglalkozott egy esettel, amelyben a volt munkavállaló archivált munkahelyi e-mail-fiókjában a munkáltató tájékoztatás nélkül, utólag keresést folytatott. Az ügy a munkavállaló kérelmére indult a NAIH előtt. Előadta, hogy igazgatójaként állt a munkáltató intézmény élén. A munkaviszonya megszűnését követően tudomására jutott, hogy engedélye nélkül, a korábbi, tudomása szerint törölt, v...
A GDPR hatálybalépését követően született hatósági határozatok visszatérő eleme annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont adatkezelő eleget tett-e az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Létezik ilyen kötelezettség? Egyáltalán mi az az adatvédelmi incidens? Ha ezekre a kérdések elbizonytalanítják, akkor kövesse figyelemmel a témával foglalkozó cikksorozatunkat! Az adatvédelmi rendelet definíciója alapján adatvédelmi incidens az adatbiztonság olyan sérelme, amely...
Az internetes kommentmezők visszatérő eleme a webes olvasási szokásokról cinikus képet festő tldr (too long, didn’t read!) mozaikszó használata, amely arról hivatott informálni a kommentált tartalom szerzőjét, hogy a szöveget annak terjedelmessége miatt nem olvasták el, arról a tényleges tartalom ismerete nélkül alkotnak véleményt. Nagy bizonyossággal feltételezhetjük, hogy a fáradságos munka árán megalkotott, novelláskötet terjedelmű adatkezelési tájékoztatókat is a tldr jelenség részekén...
Számtalan jogsértő magatartás elkövetőjének felelősségre vonása marad el pusztán azon egyszerű körülménynél fogva, hogy a sérelmet szenvedett fél egyáltalán nem kíván energiát fektetni a bizonyítékok felkutatásába. A közterületen elkövetett jogsértések rekonstruálásának legkézenfekvőbb eszköze a térfigyelő kamerák felvételeinek megtekintése, de korántsem olyan közismert, hogy milyen esetben, kitől és mennyi ideig igényelhető a kameraképek megtekintése. A Kitől? kérdés megválaszolásához min...
A kereskedelmi tevékenységet folytatók számára az élet- és vagyonvédelem biztosításának legpraktikusabb módja a megfigyelni szándékozott terület kamerákkal történő felszerelése. Az „őrszemek” puszta látványuknál fogva még abban az esetben is alkalmasak a hatósugarukba kerülők magatartásának befolyásolására, ha történetesen nem is állnak effektív üzemeltetés alatt. Ezen pszichológiai tényezőnek is köszönhetően a személyes és otthoni tevékenység körén kívül eső magáncélú kamerás megfigyelés oly...
Bár az „Én házam, az én váram!” birtokvédelmi alapvetésének kifejezésre juttatása érdekében általánossá váltak az ingatlanok falain, kerítésein és kapuin elhelyezett privát térfigyelő kamerák, az ehhez kapcsolódó jogi háttérrel feltehetően kevés kameratulajdonos és „tv-szereplő” van tisztában. Jelen cikkünkben azokat a legfontosabb tudnivalókat vesszük sorra, amelyek birtokában könnyebben meggyőződhetünk arról, hogy az üzemeltetni kívánt kameránkkal nem sértünk-e bármiféle jogi szabályozást. ...