A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta fokozott figyelmet fordít a (közbeszerzési) kartellekkel szembeni küzdelemre. A GVH sajtóközleménye szerint a 2017 elején megjelent „Kartellgyanús közbeszerzés?” című tájékoztató füzet az ajánlatkérőket hivatott segíteni a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára kedvezőtlen kialakításában. Jelen bejegyzésünk alapjául a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közelmúltban...
A régi slágerekből és hirdetésekből jól ismert címbeli szófordulat ugyan nem található meg a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban, de mégis megvan a módja annak, hogy az ajánlatkérő szervezetek a közbeszerzési eljárás befejezéseként a szerződést megkötni kívánó, „komoly szándékú” ajánlattevőre találjanak. Az ajánlati biztosíték jogintézménye – olykor borsos összegekkel - hivatott biztosítani az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségek megtartását. Mindamellett, hogy az ajánla...
Az előző bejegyzésünkben általánosságban írtunk a részekre bontás tilalmáról, kiemelve a részekre bontás tilalmával kapcsolatos szabályok téves értelmezésének néhány tipikus példáját, de már akkor jeleztük, hogy a következő posztban a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent Példatár egyes fontosabb elemeire külön is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Ígéretünkhöz hűen alább jelentkezünk a folytatással. A Példatár, amint azt a megelőző posztban is kiemeltük, a Közbeszerzési Hatóság, a Minisz...
Amint ismeretes, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a nemzeti eljárásrendben bevezetett egy sajátos eljárás-típust: az összefoglaló tájékoztatással meghirdetett nyílt/meghívásos/tárgyalásos eljárást. (Lásd a Kbt. 113. §-át) Az eljárás alkalmazása sok szempontból állította kihívás elé az ajánlatkérőket (és ajánlattevőket egyaránt), melyek közül többet a Kbt. 2016. november 1-jétől hatályos módosítása megoldott. Ami nem változott azonban, az az alap...
Jelen bejegyzés keretein belül a közbeszerzések örökzöld témáját, a részekre bontás tilalmát tárgyaljuk, melynek az ad különös aktualitást, hogy a kérdéskör kapcsán a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei jogú Városok Szövetsége közös álláspontját tükröző Példatár került közzétételre a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Tekintettel arra, hogy a téma igen szerteágazó, illetve hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2017. június 9-ei (2017. évi 95. ...
Az előző bejegyzésben végignéztük, hogy a közszférából származó támogatás mely esetekben teszi kötelezővé az egyébként az államtól, illetve az önkormányzatoktól függetlenül működő szervezetek számára a közbeszerzést. Ebben a posztban pedig arról lesz szó, hogy mi a teendő akkor, ha megállapítottuk, hogy a kapott támogatás miatt közbeszerzési eljárás lefolytatására leszünk kötelesek. Ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást bonyolíthassunk le, regisztrálni kell a szervezetünket a Közbeszerzési...
Az „off shore” cégek visszaszorítása a közbeszerzési eljárásokban is deklarált cél: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. évi törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdése a kizáró okok körében rögzíti azokat az esetköröket, amikor egy gazdasági szereplő erre a körülményre visszavezethetően kizárt a közbeszerzési eljárásokból. A hivatkozott jogszabályhely szerint az „off shore” kategóriába tartozik – egyebek mellett – az a szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénz...