Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD vagy ESPD) a nyilatkozati elv érvényesítése céljából került bevezetésre az uniós – és ennek következményeként – a magyar közbeszerzési jogba, azzal a céllal, hogy csökkentse a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők adminisztrációs terheit, azáltal, hogy – fő szabály szerint – csak a nyerésközeli pozícióba jutó ajánlattevőkre korlátozza az alkalmasságra, valamint a kizáró okok hiányára vonatkozó igazolások be...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő, 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításairól már több posztunkban is hírt adtunk. A törvénymódosítás keretében alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatályba lépése kapcsán szüksé...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban. Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...
Fontos változást hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő,  2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása a szakember-csere tekintetében.  A törvény-módosítás keretében az alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatály...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) által szabályozott meglehetősen nagy számú kötelezően érvényesítendő kizáró ok között kiemelt helyet foglal el a – közbeszerzési szakmai zsargonban gyakorta csak „off shore” kizáró okként aposztrofált – 62. § (1) bekezdés k) pont [és azon belül is a kb) alpont] szerinti kizáró ok. A kiemelt jelleg egyfelől abban mutatkozik meg, hogy ezen kizáró ok az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzéseken túl minden esetben köt...
Egy korábbi írásunkban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk. Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az ajánlatkérő szervezetek számára készült „Kartellgyanús közbeszerzés” című tájékoztató füzetét, tovább...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...