A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta fokozott figyelmet fordít a (közbeszerzési) kartellekkel szembeni küzdelemre. A GVH sajtóközleménye szerint a 2017 elején megjelent „Kartellgyanús közbeszerzés?” című tájékoztató füzet az ajánlatkérőket hivatott segíteni a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára kedvezőtlen kialakításában.
Jelen bejegyzésünk alapjául a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közelmúltban...
Kategória: Közbeszerzés
A régi slágerekből és hirdetésekből jól ismert címbeli szófordulat ugyan nem található meg a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban, de mégis megvan a módja annak, hogy az ajánlatkérő szervezetek a közbeszerzési eljárás befejezéseként a szerződést megkötni kívánó, „komoly szándékú” ajánlattevőre találjanak.
Az ajánlati biztosíték jogintézménye – olykor borsos összegekkel - hivatott biztosítani az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségek megtartását. Mindamellett, hogy az ajánla...
Az előző bejegyzésünkben általánosságban írtunk a részekre bontás tilalmáról, kiemelve a részekre bontás tilalmával kapcsolatos szabályok téves értelmezésének néhány tipikus példáját, de már akkor jeleztük, hogy a következő posztban a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent Példatár egyes fontosabb elemeire külön is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Ígéretünkhöz hűen alább jelentkezünk a folytatással.
A Példatár, amint azt a megelőző posztban is kiemeltük, a Közbeszerzési Hatóság, a Minisz...
Amint ismeretes, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a nemzeti eljárásrendben bevezetett egy sajátos eljárás-típust: az összefoglaló tájékoztatással meghirdetett nyílt/meghívásos/tárgyalásos eljárást. (Lásd a Kbt. 113. §-át)
Az eljárás alkalmazása sok szempontból állította kihívás elé az ajánlatkérőket (és ajánlattevőket egyaránt), melyek közül többet a Kbt. 2016. november 1-jétől hatályos módosítása megoldott.
Ami nem változott azonban, az az alap...
Jelen bejegyzés keretein belül a közbeszerzések örökzöld témáját, a részekre bontás tilalmát tárgyaljuk, melynek az ad különös aktualitást, hogy a kérdéskör kapcsán a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei jogú Városok Szövetsége közös álláspontját tükröző Példatár került közzétételre a Közbeszerzési Hatóság honlapján.
Tekintettel arra, hogy a téma igen szerteágazó, illetve hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2017. június 9-ei (2017. évi 95. ...
Az előző bejegyzésben végignéztük, hogy a közszférából származó támogatás mely esetekben teszi kötelezővé az egyébként az államtól, illetve az önkormányzatoktól függetlenül működő szervezetek számára a közbeszerzést.
Ebben a posztban pedig arról lesz szó, hogy mi a teendő akkor, ha megállapítottuk, hogy a kapott támogatás miatt közbeszerzési eljárás lefolytatására leszünk kötelesek.
Ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást bonyolíthassunk le, regisztrálni kell a szervezetünket a Közbeszerzési...
Az „off shore” cégek visszaszorítása a közbeszerzési eljárásokban is deklarált cél: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. évi törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdése a kizáró okok körében rögzíti azokat az esetköröket, amikor egy gazdasági szereplő erre a körülményre visszavezethetően kizárt a közbeszerzési eljárásokból.
A hivatkozott jogszabályhely szerint az „off shore” kategóriába tartozik – egyebek mellett – az a szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénz...
A közbeszerzési törvény szerint elsősorban az állami vagy önkormányzati szféra szervei, illetve az előbbiekhez kapcsolódó jogképes szervezetek kötelesek a beszerzéseiket közbeszerzés keretében bonyolítani.
Szűkebb körben ugyan, de előállhat olyan helyzet, amikor az államtól vagy az önkormányzatoktól független szervezetek, magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vagy akár egyéni vállalkozók, illetve őstermelők is kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Ebben a bejegyzésben a k...