A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
Kategória: Közbeszerzés
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban.
Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...
Fontos változást hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.)
a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő, 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása a szakember-csere tekintetében. A törvény-módosítás keretében az alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatály...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) által szabályozott meglehetősen nagy számú kötelezően érvényesítendő kizáró ok között kiemelt helyet foglal el a – közbeszerzési szakmai zsargonban gyakorta csak „off shore” kizáró okként aposztrofált – 62. § (1) bekezdés k) pont [és azon belül is a kb) alpont] szerinti kizáró ok.
A kiemelt jelleg egyfelől abban mutatkozik meg, hogy ezen kizáró ok az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzéseken túl minden esetben köt...
Egy korábbi írásunkban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk.
Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az ajánlatkérő szervezetek számára készült „Kartellgyanús közbeszerzés” című tájékoztató füzetét, tovább...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta fokozott figyelmet fordít a (közbeszerzési) kartellekkel szembeni küzdelemre. A GVH sajtóközleménye szerint a 2017 elején megjelent „Kartellgyanús közbeszerzés?” című tájékoztató füzet az ajánlatkérőket hivatott segíteni a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára kedvezőtlen kialakításában.
Jelen bejegyzésünk alapjául a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közelmúltban...
A régi slágerekből és hirdetésekből jól ismert címbeli szófordulat ugyan nem található meg a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban, de mégis megvan a módja annak, hogy az ajánlatkérő szervezetek a közbeszerzési eljárás befejezéseként a szerződést megkötni kívánó, „komoly szándékú” ajánlattevőre találjanak.
Az ajánlati biztosíték jogintézménye – olykor borsos összegekkel - hivatott biztosítani az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségek megtartását. Mindamellett, hogy az ajánla...