Jogegységi határozat a zálogjoggal terhelt ingatlanra irányuló végrehajtás kapcsán

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2022.04.07 | Ingatlan

Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymutató megoldást.

 

Ilyen döntés született meg 2022. január 31. napján a Kúria 1/2022. számú polgári jogegységi határozata kapcsán is, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjogból eredő követelés érvényesítéséről szól.

Az ügyben az ingatlant, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjog terhelt, értékesítették, és az merült fel kérdésként, hogy az új tulajdonossal szemben milyen mértékig, hogyan érvényesíthető a követelés. Az értékesítés időpontjában ez eredeti tulajdonossal szemben már jogerős, végrehajtható ítélet született, ami alapján a zálogjoggal terhelt ingatlant már végrehajtás alá lehetett vonni.

 

A Kúria arról döntött, hogy kell-e még az új tulajdonossal szemben a követelés jogosultjának ismét peres eljárást indítania az ingatlannal kapcsolatos végrehajtást megelőzően, vagy az új tulajdonossal szemben a régi tulajdonos ellen indult végrehajtási eljárásban az adós jogutódlását kell megállapítani az ingatlan tekintetében.

 

Volt olyan előzetes bírói álláspont, hogy a jogutódlás a végrehajtásban nem állapítható meg, de a fedezetelvonás fennállását kell vizsgálni. Egy másik álláspont szerint a zálogjogosult igényét az új tulajdonossal szemben külön perben kell érvényesítenie, mert a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletben az új tulajdonosra nem szabtak ki kötelezést. Egy harmadik vélemény szerint az új tulajdonos nem is vált az eredeti tartozás forrásául szolgáló szerződés alanyává, így nem minősülhet a követelés tekintetében jogutódnak. Még olyan bírói ítélet is született, hogy az ingatlan új tulajdonosa köteles elviselni, hogy a jogosult az ingatlan árverése során a követelését kielégítse.

A Kúria végül azt emelte ki, hogy a ingatlan új tulajdonosával szemben a követelésnek a zálogtárgyból való kielégítése érdekében nem kell új pert indítani, hanem meg kell állapítani az adós pozíciójában a jogutódlást. Ez azt is jelenti, hogy a jogosultnak a zálogtárgy új tulajdonosával szemben nem kell új pert indítania, hanem a végrehajtási eljárásban kell kérnie a jogutódlás megállapítását. A Kúriának ez az álláspontja mind az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), mind a régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) alapján elbírált ügyekben irányadó.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.