Blogcikkben kevésbé szerencsés jogszabályszöveget szó szerint idézni, de az alább ismertetett tényállás miatt most mégis érdemes. Nézzük, hogy is szól az a bizonyos, sokak által nagy vonalakban ismert, itt, a blogon korábban már említett, cserepótló vétel szabálya.
Illetéktörvény 21. § (4) bekezdés: „Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját ké...
Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor
Különösen jó érzéssel tölt el a jelen cikk megírása, két szempontból is. Az egyik, hogy a legjobb barátomnak tudtam segíteni egy korábbi társasházi szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megírásával. A másik, hogy annak tartalma három év pereskedés után kiállta a jogszerűség próbáját kúriai szinten is, és a bírói határozatnak vannak fontos, mondhatni, precedens értékű megállapításai. Pedig voltak kétségeim...
Történt ugyanis, hogy ebben az SZMSZ-ben, a házirend részben az alábbiak szeri...
Ingatlanos hirdetési portálok böngészése során sok esetben találkozunk feltűnően alacsony árú ingatlanokkal. Ezeknél a hirdetéseknél általában azt is megtaláljuk figyelmeztetésként, hogy „lehet, hogy ez a hirdetés banki követelésre vonatkozik” vagy valami hasonlót... Mit takarnak az ilyen hirdetések? Vizsgáljuk meg először az ún. bedőlt hiteles ingatlanokban rejlő lehetőségeket – befektetői szemmel!
A kiindulási alap az, hogy egy adott jogosultnak („hitelező”) az ingatlan tulajdonosával sz...
Számos oka lehet annak, hogy egy adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségét a vevő nem tudja teljesíteni… Ezek közül pedig több olyan van, amiről félig-meddig nem is tehet. A korábbi bejegyzésekben szó volt már a negatív hitelbírálatról, de ugyanilyen eset lehet például, amikor a vevő megelőző adásvételi ügylete megbukik, s emiatt nem tudja kifizetni a vételárat határidőben.
Ezekben az esetekben méltányolható a vevő nem teljesítése, hiszen legjobb és megalapozott szándéka ellenére esi...
Azt gondolná az ember, hogy a helyi önkormányzatok – lévén például jegyzői iroda, közigazgatási kontroll – legalább a rendeletalkotási feladatuk ellátása során körültekintően és a jogszabályoknak megfelelően járnak el.
Ehhez képest hónapról hónapra, olykor hétről hétre jelennek meg a Magyar Közlönyben jogsértő helyi adó kivetésével kapcsolatos bírósági döntések.
Ezek a döntések sokszor a helyi adó mértékére vonatkoznak, és az adókivetések általában túlzónak találtatnak, amikor például e...
A Kúria friss eseti döntésében kimondta, hogy a közterület használatának engedélyezési eljárása közigazgatási hatáskörbe tartozik. Ennek megfelelően határozatot kell hozni róla, amely, ha sérelmes a kérelmezőre nézve, fellebbezhető.
Miért van ennek jelentősége?
Mivel Magyarországon nincs olyan ingatlan, amelynek ne lenne tulajdonosa, így a közterületeknek is van „gazdája” és ezek általában a helyi önkormányzatok. A kúriai döntés ugyanakkor rámutat arra, hogy ezek az ingatlanok speciális...
2 fél
1 szerződés
1 ingatlan
Sok rendelkezés (több kétértelmű)
Kezdeti elégedettség
Kézrázások
1 késedelem
1 felszólítás
1 újabb késedelem
1 elállás
1 elállás vitatása
2 adag harag
1 földhivatali megszüntető kérelem
1 újabb vitatás
2 peres fél
1 perfeljegyzés
1 el nem adható ingatlan
3 év per
1 ítélet
1 fellebbezés
1 hatályon kívül helyezés
Újabb per
1 haláleset
1 félbeszakadás
1 hagyatéki ügyintézés
2 örökösödési vita...
2018. január 01. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartás, amely radikális változásokat vezetett be a pereskedésben. A legszembetűnőbb változásnak az un. osztott perszerkezet kialakítása tekinthető, amely azt jelenti, hogy a 2018. január 01. napjától indult polgári perekben az elsőfokú eljárás két részből áll: egy perfelvételi szakból és egy érdemi tárgyalási szakból. A perfelvételi szakban kell előadni a feleknek a tényállításaikat, az azokat alátámasztó bizonyítékokat méghozzá a b...