Az állami beruházások és a fokozódó útépítések során egyre nagyobb számban fordulnak elő kisajátítások. Mint tudjuk, Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
De mit tehetünk abban az esetben, ha a kisajátítási eljárás már megindult? Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak a kisajátítással szemben?
Ennek megválaszolásához elsődlegesen az...
Szerző: Dr. Jean Kornél
A Bt. 1995. XII.30-ig hatályos vonatkozó rendelkezése szerint a külszíni művelésre engedélyezett, bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig (illetve a koncesszió megszűnéséig) eredetileg egyáltalán nem volt a Bt. 49. § 16. pontja szerinti kivett (azaz olyan terület, ahol valamely magasabb érdeknél fogva a bányászat korlátozható) hellyé nyilvánítható, amely a korabeli jogalkotás ipart támogató tendenciájának egyik kézzel fogható megnyilvánulásának is tekinthető.
Az Alkotmányb...
Termőföld belterületbe vonását elsősorban azoknak éri meg átgondolni, akik a termőföldet a továbbiakban nem mezőgazdasági műveléssel kívánják hasznosítani.
A termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő. A helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletek formájában – jellemzően településszerkezeti terv, illetve szabályozási terv elfogadásával, módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az általa kijelölt külterületetek a településszerkezet...
A külszíni bányászat következtében visszamaradó bányatavakat nagyon gyakran horgásztóként kívánják üzemeltetni. Az ehhez szükséges engedélyeztetés azonban egy rendkívül időigényes, és nem egyszerű feladat.
Az engedélyeztetési eljárás ugyanis egy bonyolult, több lépcsős folyamat. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg is sok, nem a jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett horgásztó működik hazánkban.
Az első lépcső a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzése. A bánya bezárása iránti bányafel...
Igaz ugyan, hogy a külszíni bányászati tevékenység a bánya bezárásával befejeződik, azonban a bányavállalkozóknak a legtöbb esetben még ezután is további kötelezettségek sorának kell még eleget tenniük.
Kezdjük a legelején, ami egyben a bányászati tevékenység végét jelenti. A rekultiváció befejezését követően a bányafelügyelet elfogadja a bányavállalkozó tájrendezését, és megállapítja bánya bezárását.
Maga a rekultiváció elvégzése is sokszor nehezen, hosszú idő után fejeződik be, ráadás...
Az ember általában élete vége felé kezd el az egészségére figyelni, és tenni azért, hogy testi, szellemi frissességét minél tovább megőrizze. Legyünk azonban bármennyire is előrelátóak, előfordulhat, hogy idős korunkban olyan állapotba kerülünk, hogy segítségre, gondozásra szorulunk, és hacsak nincsenek szerető, törődő gyerekek, unokák, kiszolgáltatottakká válunk.
A polgári jog világa számos lehetőséget kínál eme kiszolgáltatottság megélésének megkönnyítésére. Lehetőségünk van például tart...
A családok otthonteremtésének elősegítése és az építőipar élénkítése érdekében a kormány bevezette az új lakások építésénél az 5%-os áfát, illetve az adóvisszatérítési támogatás igénybevételének lehetőségét. Újnak az a lakás/lakóingatlan minősül, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az már megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
A kedvezményes áfa kizárólag az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy...
A bányászati jog forgalomképes, vagyoni értékű jog, és mint ilyen, átruházható. A jogosultság átruházásához azonban a bányafelügyelet jóváhagyása is szükséges.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) rendelkezése szerint a bányafelügyelet az átruházás tényét hagyja jóvá, amely a gyakorlatban felvetheti annak a kérdését is, hogy vajon elválhat-e egymástól a hatósági jóváhagyás és a tulajdonjog átruházásának időpontja.
Mielőtt az érdemi válaszra rátérnénk, a jobb érthetőség k...